Számos ellenzéki írásmű kigúnyolta a magyar miniszterelnököt, mert egyik legutóbbi beszédében „keresztyén szabadság”-ról beszélt. Értelmetlen, ellentmondásos fogalomnak nevezték, szamárságnak, mesterkélt szóleleménynek, abszurd újításnak.

Ilyesmiről szó sincs.

A „keresztyén szabadság” fogalma nem Orbán Viktortól, hanem Martin Luthertól származik. Az ő híres traktátusa, Von der Freiheit eines Christenmenschen (az 1520-ban megjelent első kiadás pontos címe: Von der Freyheyt einiß Christen menschen) beszél „keresztyén szabadságról”. Az egyidejűleg megjelent latin változat címe: De libertate Christiana. (Hozzáférhető modern német szövegváltozat itt olvasható.)

„A keresztyén ember mindennek szabad ura, és senkinek nincs alávetve” – mondja Luther, majd: „A keresztyén ember mindennek szolgája, s alá van vetve mindeneknek.”

Ezek a minden protestáns egyházban, de különösen az ágostai evangélikus felekezetben alapvető jelentőségű mondatok történetileg arra vonatkoznak, hogy a „megigazulás” fogalmának katolikus változata az üdvözülést (az egyház által körvonalazott) kötelességteljesítéstől tette függővé. Ettől a tekintélyi fölfogástól a reformáció szabadította meg a keresztyénséget.

Orbán Viktor nyilván erre célzott. Manapság kockázatos régi dolgokra utalni, mert a hagyomány sajnos feledésbe merül – de azt én se sejtettem volna, hogy ennyire fontos (és nemrég még közismert) gondolatra nem ismernek rá a hallgatók és olvasók. Luther vitatott igehirdető volt, de eszméje nem dőreség, és teológiailag termékenynek bizonyult. Rá hivatkozni semmiképpen sem abszurd.

Mellesleg azt is hallottam egy Orbán-kritikustól, hogy „totalitárius” ötlet azt állítani, hogy a közérdek előbbre való a magánérdeknél. „Salus populi suprema lex esto” – a nép java a legfőbb törvény, ezt Cicero mondta így, de természetesen ez a görög-római republikánus doktrína lényege, meg hát a legtöbb politikai kultúra ilyesmit állít. (A „Salus populi...” egyébként Missouri állam jelmondata és számtalan középületre van rávésve mindenfelé a világon. Hiszen ez zsarnokellenes kijelentés. Nem „totalitárius”, hanem épp ellenkezőleg.)

Ez egyébként nem keresztyén gondolat, sőt. Elvégre éppenséggel nem a keresztyének mondták, hogy inkább egyvalaki haljon meg a közösségért, mintsem a közösség szenvedjen, hanem a Jézus keresztre feszítését helyeslő tömeg. Olyan igaz keresztyének, mint Lev Tolsztoj, világosan megmutatták, hogy ennek a pogány-republikánus államrezonnak ellentmond a keresztyén üdvtan és morál.

Hogy mindezeket hogyan egyezteti össze egymással Orbán Viktor, nem tudom. Ezúttal nem is fontos. (Én azt hiszem, nem lehet, de ebben már nagyon sokan vélekedtek tőlem eltérően.)

Csak az ellenzéki kollégák figyelmét szerettem volna fölhívni az alaposság, a figyelem és a méltányosság – persze csöppet se szórakoztató – erényeire.