Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Hatvan évvel azután, hogy a Nobel-díjas Camus 46 évesen meghalt egy autóbalesetben, egy új könyv amellett érvel, hogy az író KGB-s kémek merényletének lett áldozata. Az ok pedig Camus szovjetellenes retorikája volt.
A könyv szerzője, az olasz Giovanni Catelli először 2011-ben állt elő az elméletével, amelyet az ünnepelt cseh költő, Jan Zábrana naplójában olvasottakra alapozott. Ebben a költő arra utalt, hogy Camus halála nem szerencsétlen véletlen volt. Catelli az elmúlt években alaposabban is beleásta magát az ügy körülményeibe, ennek eredménye a The Death of Camus (Camus halála) című kötet.
Camus 1960. január 4-én halt meg, mikor a kiadója, Michel Gallimard elvesztette az uralmát az autója felett, és egy fának ütköztek. Az író azonnal meghalt, Gallimard néhány nappal később.
“A balesetet látszólag egy defekt vagy egy törött tengely okozhatta; a szakértők értetlenül álltak előtte, mert az eset egy hosszú, egyenes, széles útszakaszon történt, ahol ráadásul alig volt forgalom,” írta Herbert Lottman 1978-as Camus-életrajzában.
Catelli szerint egy szakasz Zábrana naplójában megmagyarázhatja a történteket. A költő azt írta 1980 nyarán, hogy egy “jólértesült és jó kapcsolatokkal rendelkező ember” azt mondta neki, hogy a KGB a felelős.
Megbuherálták az abroncsot egy eszközzel, ami aztán átszúrta a gumit, mikor a kocsi nagy sebességgel ment.
A parancsot állítólag Dmitri Shepilov, a Szovjetunió külügyminisztere adta ki még 1957-ben, Camus egy újságcikkére válaszul.
Úgy tűnik, a kémeknek három évükbe telt, hogy végrehajtsák a parancsot, írta Zábrana a naplójában, megjegyezve, hogy aztán olyan jól sikerült a merénylet, hogy máig mindenki azt hiszi, egyszerű autóbaleset történt.
Camus 1956 őszétől nyilvánosan kiállt a magyar forradalom mellett, és erősen kritizálta a szovjetek lépéseit. Szintén nyilvánosan dicsérte és támogatta az szovjetellenes orosz szerzőt, Boris Pasternakot.
Catelli évekig kutatott Zábrana naplójára alapozva, a könyvében pedig az író özvegyét is meginterjúvolta, és vizsgálta a KGB ténykedését Franciaországban.
(Guardian)
