„Három kolbászfesztivál keresett meg minket a Szintis Laci után” – Ricsárdgír-interjú és lemezpremier
A Szintis Laci című Budapest TV-stílusú videóklipjük néhány hét alatt több mint kétmilliós nézettséget ért el. Ezt ők maguk sem értik. Itt van viszont az új Rise of the Koala című albumuk, tele remek dadaista diszkóval, és még az is elhangzik egy dalban, hogy „a ló néz, a csikó lát”. Interjú Márton Dániellel és Paál Lászlóval. Igen, utóbbi maga az új celeb: Szintis Laci. Alább a lemezt is meghallgathatják, sőt, a dalokat is értelmezzük a művészekkel! Hvg.hu-premier!
hvg.hu: Bár többféle évszám forog arról, hogy mikor alakult a zenekar, leginkább a 2009-es évszámot szokták elfogadni. Ezek szerint a mostani, harmadik albumotok egyben jubileumi album is.
Márton Dániel (Mártondani): Mi azt szoktuk hazudni, hogy 2010-ben alakultunk. Laci, te 2010-ben szálltál be, ugye?
Paál László (SzintisLaci): Nem emlékszem. De a 2010-es év azért jó, mert így jövőre mondhatjuk, hogy születésnapi bulijaink lesznek és nagy születésnapi turnénk. Azt is tervezzük, hogy felvesszük újra az első két lemezt, Best of lemez címmel.
M.: Mondjuk, ezen mindegyik szám szerepelni fog, mert ha tényleg best of lenne, akkor csak négy szám lenne rajta.
hvg.hu: Ha jól tudjuk, készül egy Ricsárdgír-film is. Az hogy áll?
M.: Már öt-hat éve beszélgetünk arról, milyen jó lenne csinálni egy nagyjátékfilmet. Ez lenne a mi Ben Hurunk. Nemrég írtam egy 90 oldalas forgatókönyvet. Így állunk most, még nem kerestünk producert. Igazából nem sok esély van rá, hogy ez el fog készülni, de bízunk benne.
Sz. L.: Az első hat percet januárban szeretnénk leforgatni. A film egyébként is olyan lenne, hogy klipekből állna, amelyeket kisfilmes jelenetekkel kötnénk össze.
M.: Ez érdekes dramaturgiai feladat, mert a számoknak nincs nagyon közük egymáshoz.
hvg.hu: A klipek gyártása nem tűnik rossz vonalnak. A legutóbbi, Szintis Laci című klipetek elképesztően nagyot ment a neten. Néhány hét alatt sokszázezer megtekintést ért el.
Sz. L.: Sokan nem is tudták, hogy ez egy új szám, azt hitték, hogy egy régi Budapest TV-s felvételt találtak meg.
M.: Én már láttam, hogy Insta-sztoriban éneklik emberek a dalt, és írogattak nekünk olaszok, spanyolok meg lengyelek is. Szerintem mi ezt még annyira nem fogtuk fel.
Sz. L: Sőt meghívtak három cseh mulatós fesztiválra is.
M.: Három kolbászfesztivál keresett meg minket, hogy délután egykor van még hely a programban. Kedvesek voltak, elküldtük nekik a többi dalunkat, és visszaírtak, hogy félreértés történt.
hvg.hu: Úgy tűnik, hogy ez egy akaratlan sláger lett, amely több úton futott be. Aki ismerték a Ricsárdgírt, azok azért szerették, akik nem, azok meg rácsodálkoztak, hogy mi ez az egész, ami egy totál más kontextust jelent. Hogy született ez a dal és a klip?
Sz. L.: Mi alapvetően egy másik számra, A papra akartunk klipet. De annyi meló volt a stúdióval, meg az Akvárium-koncert szervezéssel, hogy nem lett volna időnk egy nagyobb forgatásra. A Budapest TV-s dolgot már régóta beszéltük Danival, és arra jutottunk, hogy most kéne ezt megcsinálni. Nem is klipet akartunk, csak egy dalpremiert. Fogalmunk sem volt, hogy ekkora szerencsénk lesz ezzel a számmal.
M.: Megkértük a menedzserünket, hogy menjen be a Budapest TV-be, ahol nagyon nyitottan fogadták. Nem szóltunk bele semmibe, csak esetleg olyanokba, hogy én mikor jövök be, a lányok mikor mennek ki.
Sz. L.: Amik aztán bele sem kerültek. Végül se a rendezésbe, se a vágásba nem szóltunk bele, hogy minél autentikusabb legyen az egész.
M.: Nem gondoltuk, hogy végül ennyien meg fogják osztani. Igaz, a közönség már évek óta skandálja a koncerteken, hogy Szintis Laci.
hvg.hu: Ez akkor egy népi kezdeményezés volt?
M: Nyáron, amikor kiabálta a közönség egy koncerten, bemondtam a mikrofonba, hogy jó, akkor a harmadik lemezen szerepelni fog a Szintis Laci. A közönség nagy ovációval fogadta a dolgot, Laciék meg néztek rám, hogy „tényleg?”. Laci megírta a dalt, én meg rá a szöveget. Ez a mi Nélküledünk.
hvg.hu: Akkor tulajdonképp a saját kultuszodat építetted a dallal?
Sz. L.: Persze. Írtam egy számot magamról.
hvg.hu: Eddig is voltak celebekről számaitok, Ördög Nóráról, Palvin Barbaráról, sőt a Mindenki boldog klipben feltűnik Orbán Viktor is. Ez ebbe a celebvonalba illeszkedik? Laci, az új celeb?
M.: Igen, így kommunikáltuk egymás felé, hogy a negyedik celeb legyen a Laci. Az biztos, hogy mostanában bárhol játszunk, megrohanják Lacit fotózkodni.
Sz. L.: Meg megkérnek rá, hogy táncoljak.
M.: Pedig Laci nem szokott táncolni a koncerteken, sőt mozogni sem. Fel se néz általában, és nagyon szomorú végig.
Sz. L.: Ráadásul a dalt mindenhol várják, pedig nem is tudjuk még eljátszani élőben.
M.: Úgyhogy a koncertek végén CD-ről szoktuk berakni, amíg összepakolunk a színpadon. Az Akváriumban már fogjuk azért játszani élőben. Tényleg, Laci, ott te fogsz táncolni?
Sz. L.: Nem.
M.: Laci csak akkor táncol, ha megszólal a Last Christmas.
hvg.hu: Mondjuk, az egész Rise of the Koala elég táncos lemez, egyfajta dadaista diszkó.
M.: Köszönjük a definíciót. Tényleg bulilemezt akartunk csinálni.
hvg.hu: Már a Mindenki boldog is nagyon pörgött, ami elég egyértelmű társadalomkritika volt. Az új lemezen nem nagyon szerepelnek politikai kiszólások, leszámítva azt a kis elhíresült versikét, amiben „a ló néz, a csikó lát”. Direkt kerülitek ezeket most?
M.: Én sok ilyen témáról írtam szöveget most is, sőt talán volt olyan, ami keményebb is volt, mint a Mindenki boldog. De az volt a baj, hogy például az Akasszátok fel! nem teljesen illett a koncepcióba, ráadásul agresszívabb is lett, mint amilyenek mi vagyunk. Nem találtuk meg a helyét, ezért pár sor átkerült a Bulikrumpliba, például, hogy „közpénzt nyert egy Merciben”, és más dalokban is van némi áthallás.
hvg.hu: Az orbános klip miatt kaptatok kritikát, támadást?
Sz. L.: Érdekes módon, nem. Pedig azt vártuk.
M.: Azt hittük legalább a Pesti Srácok kiírja a telefonszámunkat, de nem történt ilyen. Annyira talán nem volt támadó a klip, hogy ezt reklámozzák.
hvg.hu: Mindenféle táncos számaitok voltak eddig is. Mik a nagy koncertslágerek?
M.: Amikor a Palvin Barbi beindul, mindig indul a pogó is. Tegnap voltunk Győrben, ott megint jött a mentő. Betört egy srácnak a feje, egy lánynak meg kiment a bokája. Már jól vannak, beszéltem velük Instán. Ilyenkor mindig lelkiismeret-furdalásom van, hogy a mi hibánkból történik baleset. De az Ördög Nóra is nagy közönségkedvenc. Mostanában talán egy olyan számlistával lépünk fel, amelyen végig táncolnak, és ez hihetetlen érzés.
hvg.hu: Ki lesz a következő celeb, akiről dalt írtok?
M.: Sokat gondolkodtam ezen, de a Ricsárdgír arról szól, hogy elsősorban azt csináljuk, amit mi szeretünk. Ha tetszik másnak, amit csinálunk, akkor szerencsénk van. Nem feszültünk rá az elvárásokra. A közönséget a Szintis Laciban tartottuk szem előtt, mert elsőre úgy tűnhet, hogy a dal Laciról szól, pedig sokkal inkább a gíres közösségről.
hvg.hu És arról, hogy a Ricsárdgír már nem zene (vagy nemzene?). Ha ez első értelmezést vesszük, azt mindig szoktátok mondani, hogy egy ösztönzenekar vagytok, és nem nagyon tudtok zenélni. Ez még ma is áll?
M.: Ha megnézzük, hogy zenéltünk tíz éve, akkor most is pont ugyanolyan szinten csináljuk.
Sz. L.: Én mondjuk jobban szintiztem tíz éve.
M.: Régen tudtam ötöt dekázni a focilabdával, ma csak négyet tudok.
Sz. L: Régen kinyomtam magam hatszor, tegnap egyszer sem sikerült.
M: Szóval, nem fejlődtünk, de bátrabbak lettünk, több olyan dalt akarunk írni, amivel a határainkat feszegetjük. A Gírség határait. Sosem leszünk profik, akármekkora sikerek érhetnek minket. Nekünk már az egy csoda, ami most történik velünk.
Íme, a Rise of Koala c. album – alatta pedig a számok megfejtése dalról dalra:
Minden nyár
A nyitószám egy kifejezetten popos diszkósláger. „Felhívott a Fishing On Orfű szervezője, Egyedi Peti, hogy írjunk egy Fishing-himnuszt. Zavarba is jöttünk, megtisztelő volt a felkérés. Lacival arra jutottunk, hogy írunk egy popdalt. Erről a számról az a nyaralás jut most eszembe, amikor a családdal 1999-ben Argentínába utaztunk, és pont akkor lett ott államcsőd.”
Let’s Dance
Az album a második számmal is marad a bulivonalon. A Let”s Dance-nek semmi köze a David Bowie-féle hasonló című slágerhez, de a tánchoz igen. „Ez is egy régi számunk volt, szerepelt is a korábbi EP-nken. Most újra vettük, csak hogy belerakhassunk egy hülye trombitaszólót” – mondja Laci.
Temetés
Na jó, a harmadik számnak már nincs vidám címe. Mint Dani mondja, ez egy szerelmes dal. „Én legalábbis mindig így konferálom fel a színpadon.” A címe ellenére ez is egy vidám dal, de a lemez elemzésének e pontján már kimondják, hogy tulajdonképpen az egész lemezen kifejezetten vidám a zene. „Sőt, a szövegek is azok, azt leszámítva, hogy majdnem mindegyikben szerepel a halál, a bűn, meg a pokol.”
Szintis Laci
Mint az interjúból kiderül, a véletlenül gigaslágerré lett szintipopdal az új lemez celebdala, amely magáról Paál Laciról szól. És a zenekarról, valamint a közönségről.
Azonistúl
„Ez a kedvencem! Éva nagyon jól röfögött a stúdióban” – mondja Laci. „Hoztunk volna igazi disznót is, de nem hiszünk a tömegközlekedéssel való tenyészállat-szállításban, jogsink meg nincs, és amíg attól félek, hogy felborulok egy megfordulás közben, nem is lesz jogsim!” - mondja Dani.
Smackleves
„Ennek a refrénjét Laci és én éneklem. Erről a dalról eszembe jut az, amikor a családdal elmentünk pecázni egy gyönyörű halastóhoz Tahiba. Többre nem emlékszem.”
My Horse
Ez egy echte ricsárdgíres countrydal, mint Daniék mondják, az egyik kedvenc számuk. „Úgy is mondhatnánk, hogy ez a mi Cotton-Eye Joe-nk.” Egyébként, mint kiderült, nem nagyon értette a frontember, mit énekel Flóra ebben a dalban. „Öt év után tudtuk meg, hogy van szövege, és Flóra része nem csak annyi, hogy horszi, horszi, horszi. Pedig én ezt írtam be az Artisjusnak, aztán hívott Flóra, hogy öt éve nem ezt énekli.”
Bulikrumpli
Ez az egyik legújabb dal, bár a zenéje ennek is már régen megvolt. Hogy új, abból is kiderül, hogy a szövegébe bekerült a Borkai-ügy idején elhíresült mondóka a lóról, aki néz és a csikóról, aki lát.
Na persze
Ez egy rövid, pörgős punk. Egy olyan rettenetes emberről szól, aki kiszúrja a kereked, leköpi a gyereked, kiröhögi az elesett öreget, és más ronda dologra is képes, de kiderül róla, hogy ő is csak egy ember. „Ő maga az ördög, nem érdemel felmentést.”
Szabad világ
„Jaj, ez a dal is érdekesen született, na majd máskor elmesélem, de mekkora sztori már.”
Tipikus én
„M.: Laci?
Sz. L.: Elfáradtam.
M.: Laci napi húsz percnél többet nem beszél.”
A dal előzménye az, hogy Dani megnézte A dzsungel könyve Disney-változatát, hogy lássa, mennyire ijesztő vagy erőszakos, milyen részleteket mutathat a fiának. Rájött, hogy nagyon félelmetes benne Sír Kán – a másfél éves fiának még biztos nem való. Másra is rájött azonban. „Nekünk a VHS-kazettán nem volt meg a film vége, mert nagymamám rávette a Friderikusz Show-t, úgyhogy mindig ott állt le, hogy jön Sír Kán, és nem lehetett tudni, ki hal meg, mi a vége. Széttépi-e Mauglit, vagy mi a fene lesz. Sosem tudtam, mi a helyzet, lehet ezért lettem felnőtt koromban pánikbeteg. Kipling regényét sem olvastam. Most jöttem rá – nem akarok spoilerezni –, hogy hepiend a vége. És most jöttem rá arra is, hogy Mauglit elcsábítja egy kislány. Ráadásul csak azzal, hogy vizet hord. Nem csinál semmit, csak énekel, hogy milyen lesz a jövője, lesz egy férje, gyereke is születik majd, és akkor majd nem ő fog járni a folyóra vízért. Mauglinak megtetszik, hogy ő lesz az, aki megszabadítja ezt a kislányt attól, hogy házimunkát végezzen. És otthagyja azokat, akik szeretik, a barátait, meg a dzsungelt, ahol felnőtt, és amit imád.” A Tipikus én elején benne hagyták az első két sort úgy, hogy egy kislány énekli az elképzelt jövőjét. Aztán Éva, mint felnőtt, átveszi a szerepet, és elmeséli, mi történt vele 20 évvel később, és hát 20 év múlva is ő jár a folyóra.
A pap
Erre fog készülni egy drágább klip januárban (az említett film első hat perce). „Az eddigi legnagyobb videoklipünk lesz, az a cél, hogy nagyon mozis legyen” – mondja Dani. Laci mégsem fáradt még el teljesen, mert hozzáteszi, hogy e szám közepén van egy rész, amire nem tudtak mit kitalálni, ezért másfél percig megy ugyanaz.