"Eszenyi Enikő nem volt még igazgató, színésznő volt, én pedig a partnere, amikor a Lulu című darab próbáján lekvárt kent a hóna alá, és azt mondta, hogy az lesz a jó színpadi megoldás, ha én azt kinyalom onnan. Azt mondtam, kizárt: nincs az a művészet, amiért erre hajlandó lennék. Ebből elképesztő botrány lett. Akkora, hogy sírva rohantam ki az utcára, utánam a társulat és Enikő, aki a melltartójára kapott fel egy bundát" – mondta Telekes Péter az Indexnek, aki 2005-ben végzett a Színművészetin, majd rögtön a Vígszínházhoz szerződött.

Ez az előadás 2008-ban volt, Telekes pedig lejátszotta az előadásokat, bár a lekváros jelenet kimaradt. Utána elszerződött. A színész az Indexnek elmondta, három évvel később volt osztályfőnöke, Marton László hívta vissza az akkor már Eszenyi által igazgatott Vígszínházba.

A Marton-botrány kirobbanásáig Marton a háttérben simította el a dolgokat. Ami az előző, lekváros történetből még fontos, az az, hogy bár a produkciónak volt saját rendezője, ő ott már nem dönthetett. Eszenyi döntött és Marton László, az akkori igazgató

– mondta Telekes Péter, aki szerint Eszenyi rendezőként feljogosítva érzi magát bármilyen lelki erőszakra, és minden esetben arra hivatkozik, hogy ezt a színészért, a szerepért és az előadásért teszi.

"A próbákon naponta mindenki előtt hangosan tett megjegyzéseket a mozdulataimra, a külsőmre, a férfiasságomra, a képességeimre, belegázolt az önbecsülésembe, és ha szóvá tettem, akkor mindig az volt a válasz, hogy ne legyek alkalmatlan a közös munkára, ne tartsam föl fölöslegesen az egész társulatot, legyek végre tehetséges, ne érzékenykedjek, hanem csináljam a dolgom, amit ő kért. Csakhogy nem kért. Vagy ha kért, nem lehetett érteni. Üvöltött és megalázott. De nemcsak engem, hanem mindenkit, kivétel nélkül. Biztosan tudom, hogy képes vagyok különbséget tenni egy rendezővel való munka felfokozott lelkiállapotában elcsattanó mondatok, és Eszenyi előre megfontolt, vagy belőle önkéntelenül kitörő, ordítva elővezetett megalázásai között" – mondta a lapnak.

Telekes másodszor is felmondott a Vígszínházban, 2018-ban, az utolsó csepp a pohárban az volt számára, amikor két évvel ezelőtt egy beugró próbáját úgy vezette Eszenyi, hogy azt nem volt képes elviselni. A nyilatkozattal kapcsolatban az Index megkereste Eszenyi Enikőt, aki azt mondta, megszólalásoknak "nyilván az a célja, hogy őt megöljék vele", de nem kíván visszaszólni vagy hasonló történeteket megosztani a távozó színészekről.

Kitartok az álláspontom mellett: határozott, felelős igazgató vagyok, telt ház van a színházban, a társulat nagyszerűen játszik és dolgozik. Legalábbis tegnap estig: most vészhelyzet van, intézkednem kell. Majd ha ők is végigcsinálják mindezt, akkor beszélhetnek

– reagált a lapnak.

Kovács Patrícia a 24.hu-nak nyilatkozott arról, hogy ő akkor mondott fel, amikor egyik tavasszal meg akarták hívni valahova egy vendégfőszerepre, amiről egy teljes évvel előre szóltak.

El szerettem volna kérni magam, amire Eszenyi szájából elhangzott az a bizonyos mondat: »Na nem gondolod, hogy kiadlak. Az enyém vagy«. Ezen a ponton én megpróbáltam vele beszélgetni, hogy ezt mégis hogy gondolja, mire konkrétan kizavart az irodájából, azzal, hogy »Na, menjél innen kifele!«

– mondta a lapnak. A cikkben megszólalt két másik aláíró is, az egyikük azután mondott fel, hogy Eszenyi hozzávágta a cipőjét.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: