Rátóti Zoltánnak, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) újonnan fenntartó alapítvány egyik kurátorának írt nyílt levelet Alföldi Róbert. "Hiába kerültünk két külön térfélre – még a kifejezés is ijesztő –, én akkor is barátomnak tartalak" – szólítja meg Rátótit, hozzátéve, hogy szerinte a színművész – akár az egész kuratórium – nem tudja, mit képvisel és mi múlik rajta.

Alföldi a Színház- és Filmművészetért Alapítványra utalva azt is írja:

Az nem párbeszéd, ha nem két teljesen egyenrangú fél ül le egymással akkor, amikor nincsenek még eldöntve, leírva, aláírva a játékszabályok. (...) Az nem egyeztetés, ha a főnökség megmondja, hogy mit lehet és mi lesz, tetszik, nem tetszik. Az a hatalom, és a hatalom megalázó erőfitogtatása. Az a kuratórium diktatúrája.

Mint kifejti, nem tud róla, hogy a fenntartó alapítvány kuratóriumától bármilyen módon is megkeresték volna az egyetem lemondott vezetését, hogy egymást tiszteletben tartva, egyenrangú félként beszéljenek. Rátótinak címezve azt teszi hozzá:

Neked kellett volna lépned.

Ezt azzal indokolja, hogy a kuratóriumban Rátóti az egyetlen, aki "ugyanabban a színházkultúrában nevelkedett", mint az SZFE volt vezetése, vagy az egyetemet kétségbeesésükben elfoglaló fiatalok. Alföldi hangsúlyozza azt is, hogy "soha, semmilyen körülmények között nem derült ki" számára korábban, hogy Rátótinak "fájdalmas hiánya" lenne, hogy esetleg nem jelenhetne meg a keresztény, polgári világképe. "Miért nem mondtad?" – kérdezi, majd meg is válaszolja saját kérdését:

De szerintem – lehet, hogy tévedek – azért nem mondtad, mert a színházban nincs ilyen. Ott a maga teljes és elképesztően változatos és színes és végletes módján jelenik meg a létezésünk.

Alföldi az SZFE-ről azt írja, jelkép és szimbólum, ami mindig tiltott terep volt "mindenféle hatalmi, szakmai, sértődős" színházi ügyeknek. Hozzáteszi:

Mert az egyetem a szakmánk jövője. A gyerekeket neveli ott a szakma, akár tanítasz személyesen, akár nem. A jövőnket, a nemzeti kultúránk jövőjét. És ez nem szólhat másról, mint a teljes és valódi konszenzusról és egymás elfogadásáról, a szakmáról.

"Nem hagytak mozgásteret" - az elmúlt két nap videós krónikája: