Csendes, merengős, legnyugodott hangulat, amelybe olykor beugrik kicsit Yann Tiersen, máskor Manu Chao zenéje, és persze nem tagadhatnák le az Esti Kornél és főleg a már megszűnt Pegazusok nem léteznek nevű zenekaraikat sem. Lázár Domokos és öccse, Ágoston azt mondja, bár évek óta együtt játszanak, mindig motoszkált bennük, hogy megpróbáljanak egyszerű, lecsupaszított, ketten előadható dalokat írni és előadni. Ennek az első lökést egy koncertszervező adta, aki pont erre kérte fel a testvéreket, akik el is vállalták a fellépést. Aztán ahogy mondják, „belesodródtak történelmileg” a Lázár tesók-projektbe.

Főleg a Pegazusok nem léteznek megszűnte után maradt űr bennünk, mert volt egy csomó ötletük, amelyek nem illenek az Esti Kornél harsányabb, rockosabb világába. „Amúgy is kézenfekvő, hogy tesók vagyunk, jól tudunk együtt dolgozni, mint kiderült, miért ne csinálnánk meg ezeket a dalokat. A Kornélban is sok zenét én hozok, a legtöbb szöveget a Dodi (Domokos – a szerk.), hasonlóan alakult ez a felosztás ennél a lemeznél is” – mondja Ágoston.

„Az egész lemezkészítési folyamat valahogy tök természetes volt. Fonyódon voltunk a tavaszi karanténidőszak három hónapjában. Ha elkészült valami, felvettük. Nem volt túlmisztifikálva, hogy most márpedig akkor átszellemülünk és dalokat írunk. Egyszerűen elvoltunk, léteztünk, ennek volt része az alkotási folyamat. Tök jó volt, hogy mindezt korlátok nélkül tudtuk csinálni” – teszi hozzá Domokos.

A lecsupaszított – elsősorban gitárra, zongorára, csellóra építő – hangszerelés során abból indultak ki, hogy a kész dalokat le tudják majd játszani ketten koncerteken is. Igaz, a cselló annyira hangsúlyos lett, hogy elképzelhető, az élő fellépésekre ki kell bővülnie a duónak. Mindenesetre, mint mondják, a lemezen nagyjából az hallható, ahogy a dalok ott rögtön megszólaltak. „Nem nagyon kellett alakítgatni rajta pluszban. Ennek az egésznek pont az a varázsa, hogy nem kell technikai megfejtés, nagy infrastruktúra.”

Domokos megjegyzi, hogy ha az Esti Kornélnak vagy korábban a Pegazusoknak írt szövegeket, azokat legtöbbször más – előbbiben Bodor Áron, utóbbiban Ács Eszter – énekli. Itt viszont ő és az öccse közvetítik a leírtakat. „Nem tudatosan, de biztos, hogy emiatt máshogy írom a szövegeket, ráadásul mind a ketten ismerjük a saját hangi adottságainkat, ezt is figyelembe vesszük a dalok írásakor.”

Mind a zenében, mind a szövegekben felfedezhető a szerzők szerint is egy olyan vonal, amely sem a Kornélban, sem a Pegazusban nem volt meg. Egy lazább, elengedőbb életérzés. Nagyon jellemző erre az Olyan egyszerű című számban ez a kép:

Most itt ülök egy fröccsel, és szarok az egész világra, tökéletesnek mondanám, a világ is épp szarik rám.

Domokos némi önvizsgálat után azt állítja, hogy az elmúlt években sokat változott, máshogy mozog a világban. „Továbbra is eléggé tragikusnak látom az emberi sorsot, az életet, ugyanakkor azt is gondolom, amit biztosan nem ekkora meggyőződéssel tettem mondjuk tíz éve, hogy mégiscsak fontos felismerni, értékelni a jó dolgokat is.”

A testvérek szerint ez a duó nagy szabadságot is ad számukra, hiszen nincsenek elvárások velük szemben. „Ha valaki tizeniksz éve színpadon van, és ugyanazt csinálja, az emberek elkezdik besorolni skatulyákba, Lovasi legyen vicces, Kiss Tibi legyen zavaros tekintetű művész-macsó, stb. A szerepek, az elvárások egy idő után nyilván elkezdik nyomasztani az embert. A Lázár tesók tiszta lappal indul. Megvan a lehetőség arra, hogy hangulatában, szellemiségében egy picit más hangsúlyú legyen, mint a Kornél, vagy a Pegazusok.”

Itt végighallgathatja a Hullámtörést (vagy Spotify-on itt), alább pedig a szerzőkkel dalról dalra beszéljük át a lemezt:

1. Csak mi

„A nyitó dal egyben programadó is. Ez vagyok én, ezek vagyunk mi. Tulajdonképpen egy szerelmes számról van szó. Egy igaz, őszinte párkapcsolatot mutat be, amiben egy az egyben fel lehet vállalni önmagad és nem kell semmilyen szarságot megjátszani. Széthulló, beteg világban élünk, de van az éjszaka, amikor csak két egymást szerető ember van. A zenei környezet és hangszerelés is ennek az emelkedettségét, szépségét igyekszik erősíteni” – magyarázza Domokos.
Zenei értelemben is megnyitja az albumot a Csak mi, amely a cselló-zongora-gitár lecsupaszított harmóniájára épül.

2. Másnapos dal

Valamennyire kilóg a lemezről ez a kicsit népdal-egyszerűségű, a Kalákát és Manu Chaót is idéző szám. „A barátnőm kint volt épp Franciaországban, Skype-on dumáltunk, és ő is pont egy buli után volt, meg én is, tipikus másnapos tünetekkel. Kezemben volt a gitár, s hogy jobb kedve legyen neki is meg nekem is, elkezdtem énekelni, hogy a másnaposság múló állapot, az öregedés sokkal nagyobb gond, stb.” – emlékszik vissza a dal születésére Domokos, aki annak kezdeti verzióját először egy Kossuth téri rendezvényen egyedül adta elő. Ez megmaradt Ágostonban is, és amikor szedték össze a dalokat, felvetette, hogy vegyék be. Dodi először nem akarta, mondván nem illik ez a hangulat a lemezre. Elismerik, nem véletlen, hogy emlékeztet Manu Chao világára a dal. Bár nem áll hozzájuk túl közel lelkileg az a fajta zenei közeg, amihez Manu Chaót sorolni szokás, de például Clandestino fontos kulturális élmény számukra. „Vannak olyan napok, amikor nehezen tudom elviselni, van, amikor nagyon jól esik. Talán ez a szám is ilyen lesz sokaknak. Utólag azt mondom, izgalmas volt belesimítani a dalok közé. Ráadásul úgy tűnik, koncerteken is nagyon működik, sok pozitív visszajelzés jött ezzel kapcsolatban” – mondja Domokos.

3. Azért kell

A hvg.hu kultúrkommandójának erről az Adj helyet magad mellett című klasszikus Dévényi Ádám-dal (ami a Bikinitől lett ugyan ismert, de sokkal korábbi szerzemény) is eszébe jutott, de ez nem esett túl jól a szerzőknek. Ágoston elárulja, hogy a zenei ötlet munkacíme az volt, hogy „Nick Cave-es”, ugyanis van benne egy olyan rész, ami őt az ausztrál sztár világára emlékeztette. Ez mondjuk, Dodinak nem tűnt fel. Szövegében ez is „egzisztencialista szorongás” – mondja nevetve –, ami az ember fizikai és lelki valója közötti ellentétet írja le, amikor „a test csak egy álca, az életünk árvaháza”, és elég nehéz mindenkinek megbarátkozni ezzel a dologgal.

4. Olyan egyszerű

Ez a balatoni hangulat jellemezte azt a pár hónapot, amikor Fonyódon éltek. „Volt ott egy kedvenc helyünk, a parttól néhány méterre, szemben Badacsony, nézzük a vizet, fröccsözünk, és nem gondolunk semmire” – emlékszik vissza Ágoston, aki most is nagyon jó szívvel gondol vissza ezekre a pillanatokra. Elhangzott valamikor egy ilyen, hogy „fröccsözünk és szarunk a világra, és a világ is szarik ránk”, Ágoston kérte a testvérét, hogy ez mindenképp kerüljön be egy dalba. Mint mondják, az albumon részben ezt a hangulatot próbálták végigvinni. „Hogy ha van egy kis nyugi, és jobban belegondolunk, hogy mi is az élet, tök egyszerűnek tűnik a képlet: mindenki nulla és végtelen, vagyis megszületünk, élünk, meghalunk és ez ellen senki nem tehet semmit, ilyen értelemben pedig mindenki ugyanazt az ívet járja be. Igazából minden számunk ugyanarról szól, ennek az ívnek a különböző állomásairól. De hát a melankolikus popzene szövegeinek nagy része amúgy is összefoglalható három kifejezésben: szerelem, gyötrelem, nincs esély.”

5. Szabadon él

Ebben a számban idéződik fel leginkább Yann Tiersen világa. Ez készült el legelőször, ez volt az első Lázár tesók-dal. Keringős, háromnegyedes lüktetésre épül, amit egy egyszerű zongoradallam varázsol el. „Volt olyan szalagavató, ahol erre a dalra táncoltak tavaly” – mondják a testvérek. A mágikus, mesés hatást – ahogy Tiersennél is – a csellón kívül a glockenspiel (ütős dallamhangszer) is erősíti. A szövegben megjelenik az elmúlás: „Nem félsz, hogy múlik az élet”. Domokos azt mondja, hogy már egészen fiatalon is nagyon foglalkoztatta az elmúlás, mint szorongató, inspiráló dolog. Igaz, megjegyzi, hogy nyilván nincs ezzel egyedül, hiszen nehéz megbarátkozni ezzel. Oké: a popzenei szövegek hármasát kibővíthetjük az elmúlással is. (Nem is beszélve a költészetről.) A szerző szerint mindenesetre az ilyen dalokkal magát is nyugtatja az ember.

Múlik az élet, de ez van.

6. Hullám

Feltűnően sokszor előfordulnak a lemezen az olyan kifejezések, mint a hullám, a szél, a tenger, vihar. Ennek nyilván egyik fő oka, hogy a már fentebb leírt balatoni hangulatban készültek a dalok. „Több szöveget konkrétan a parton fabrikáltam, ott volt vizuálisan is a víz és hallgattam a hullámzás hangját. Ráadásul ebbe a témába – szintén nem én fedeztem fel – bele lehet gyömöszölni az élet nagy dolgait” – mondja Domokos. A beszélgetés e pontján az is kiderül, hogy már az óvodában hajó volt a jelük mind a kettejüknek. „Ez azért is érdekes, mert mezőtúri gyerekként nagy tengerélményünk nemigen volt, a városi strand volt a legnagyobb vízfelület, amivel találkoztunk.” Azt is elárulja, hogy míg retteg a repüléstől, hajón imád lenni, szerinte valamilyen misztikus kapcsolat fűzi a vízhez. „Ellazít, megnyugat a hullámzás hangja. Ugyanakkor a hullámzásban benne van a veszély, a pusztulás is.”

7. Ne engedd el

Sokáig nem kell menni, a következő dal is vízről, hullámról szól. A Ne engedd el Ágoston szövege és zenéje. Többek között a környezetében meglepően és hirtelen megszaporodó sikeres párkapcsolatok látványa inspirálta – magyarázza, és „hogy mennyit kell szerencsétlenkedni, mi mindenen kell keresztülmenni az embernek, hogy összejöhessen egy ilyen viszony”. „Tudnék mesélni a hullámvölgyekről” – szól közbe Domokos. Maga a szerző is rácsodálkozott a dal végső változatára, „fura, mert egész optimista lett, ez nem jellemző sem rám, sem az eddigi munkásságunkra”. Amikor megmutatta Ágoston a bátyjának a dalötletet, ő rögtön érezte, hogy ehhez a számhoz egy pici cselló kell esetleg, de nem szabad bonyolíltani, az egyszerűsége a lényege. „Még a szövegbe sem piszkáltam bele, pedig az szokásom”. E ponton megállapítjuk, hogy ez a szám is, de tulajdonképpen mindegyik egy nemlétező film zenéje lehetne. Sőt, azt is, hogy mindenki az élete filmjének zenéjét írja.

8. Keringő

Zenei szempontból megtévesztő a cím, ugyanis nem keringős lüktetésű, a szövegben van a rejtély megoldása. Ez is egy párkapcsolati dal, amelyben „egymás körül keringünk, így telik az életünk”. De Domokos szerint nem csak a párkapcsolatokról, hanem az emberekről is szól úgy általában, hogy próbálnak a vonzások és taszítások kereszttüzében létezni. Az űr, a világűr – a vízhez hasonlóan - szintén széles asszociációs toposz. Domokos szerint bár nem eléggé, de elkezdett az emberiség szorongani a globális felmelegedés miatt, már sok helyen lehet olvasni a klímaszorongás jelenségéről. „Rájöttünk, hogy tönkretettük a bolygót, és ez rohadt nyomasztó. Néha belegondolok, hogy az űrben vagyok, nézem kívülről a Földet, és rájövök, nincs hova menni. Ha a Föld tönkre megy, akkor kész, ennyi volt. És bennem van az is, hogy a gyerekeim már tényleg nagyon durva dolgokat fognak látni. Ha nem kapunk észbe, ez már a Mad Max, a Szárnyas fejvadász világ lesz. Azt hiszem, ilyen dolgok is vannak a dal mögött.”

9. Igazi béke

Ez a dal megjelent már külön is korábban, egészen más hangszereléssel, amiben gépdob, basszusszinti volt, úgy döntöttek a tesók, hogy erre a lemezre nem akarják ezt a vonalat. Így egy szál zongorával játszották fel, csak a végén van egy kis metalofon színesítés. Szerintünk így lett egy kis sanzonos hangulata, egyfajta lázáros Szomorú vasárnap. Ez ellen nagyon nem tiltakoztak Lázárék. A lemezen nem nagyon fordul elő, talán csak ebben az egy dalban közérzületi tematika. „Nagyon is érzékenyek vagyunk a körülöttünk lévő világra, a társadalomra, a közéletre, de a dühünket, a haragunkat inkább az Esti Kornélban éljük ki, az mégiscsak rock and roll. Az Igazi békében ez inkább úgy jelenik meg, hogy »nyugi, gyenge vagy attól, hogy mindig háborúzol«. És ezt szó szerint is meg átvitt értelemeben is értjük. Az embereket legyengíti, a közös mentális állapotunkat borzasztóan lerontja a folyamatos háborúzás, amit itt Magyarországon különösen erősen tapasztalunk az elmúlt hosszú időszakban” - magyarázza Domokos.

10. Éjfél múlt

Ez a másik szám, amely megidézi Manu Chao-világát. Nagyon tudatosan hangszerelték ilyenre, itt használtak egyedül klasszikus gitárt például. Ez egyébként szintén egy szerelmes dal. Ágoston szerint a mostani helyzetet előre látva írta Domokos, hogy „Éjfél múlt, hol vagy már?”. „Persze, az Operatív Törzs rendelte meg” – ismeri el a szerző. Igazából arról az érzésről írta, amikor azon szorongunk, hogy elveszíthetjük a másikat, hogy eltűnik az életünkből az, akit szeretünk. És ennek a szorongásnak a különféle kezeléseit veszi végig a szöveg, például az alkoholfogyasztást. Ez a dal is kijött már korábban, a karantén alatt, áprilisban.

11. Utolsó altató

A záródalt is Ágoston írta, mint mondja, az utóbbi pár évben jellemző volt ez a hangulat az életére. „Ez egy szerelmes-elengedős szám minimál zongorával, csellóval kísérve.” „Ágoston elengedős szövegvilágáról az jutott eszembe, hogy bármi is történik, még mindig az van, hogy a reményben azért reménykedsz, az azért talán még megmarad. Ez a szám azért is került a végére, mert ez az érzés végig benne van a lemezben, úgy is mondhatnám, keretbe foglalja a remény a dalokat. Persze így éltünk a karanténtban is, hogy azért nagyon reméljük, hogy nem marad minden úgy, ahogy van. Most persze még úgyabbúl lett, de azért most is töretlenül reménykedünk, hogy egyszer majd csak jobb lesz.”

A Hullámtörés mától elérhető az internetes zenei megosztókon, illetve hozzáférhető és rendelhető fizikai formátumban is: egy kibővített bookletként is felfogható különleges fanzinba csomagolt CD formátumban.