Elhunyt Bergendy István Liszt Ferenc-díjas zenész, a Bergendy együttes alapítója és vezetője. A szaxofonos, klarinétos, zeneszerző 81 évesen halt meg – közölte a család az MTI-vel.

Gyerekkorában klarinétozni tanult, tudatosan készült a felsőfokú képzettséget adó konzervatóriumra, ahová 1960-ban fel is vették. "Már 1958-tól kezdve három éven át a Műegyetem hallgatója voltam, a két intézmény között nem létezett átjárás. Az Ifjúsági Jazz Együttesben, a Műegyetem szimfonikus zenekarában és a Tóth Zoltán Big Bandben amatőrként játszottam, hivatásos zenészként pedig megfordultam a Fővárosi Nagycirkusz Big Bandjében, ami – veszélyes munkahely lévén – nem tartott sokáig. Péter öcsémmel együtt, aki jeles matematikus és közgazdász, a komolyzenét és a dzsesszt, valamint a Közgáz együttesét jelöltük meg fő csapásiránynak" – emlékezett vissza egy interjúban a kezdetekre.

A Bergendy zenekar az ötvenes évek végén alakult, az alapító nevét 1962-ben vette fel. A hetvenes évek első felében voltak a csúcson, amikor Demjén Ferenc (basszusgitár, ének, szövegíró) és Latzin Norbert (billentyűs hangszerek, zeneszerző) csatlakozásával a zenekar országszerte népszerű lett. Olyan slágerek fűződtek a nevükhöz, mint a Jöjj vissza, vándor, a Sajtból van a Hold, a Darabokra törted a szívem vagy az Iskolatáska.

Néhány éve a hvg.hu összeállította minden idők legfontosabb magyar albumait, ezen a zenekar 1972-es Bergendy című albuma is szerepelt. Azt írtuk, többek között:

"A második, azonos című nagylemez kettejük (Latzin–Demjén) különös párosának műve, nem lebecsülve persze a Bergendy testvérek teljesítményét. A lemez egyik pillanatban eszméletlenül dögös (Te is jársz néha tilosban) , a másikban viszont szívszorítóan lírai (Jöjj vissza vándor), de egy biztos: ez az egyik legéletigenlőbb magyar kiadvány. Rózsi (ó, azok a magassarkús képek!) és Bergendy extravaganciája még ma is biztos sokaknál kiverné a biztosítékot, de nekik már akkor is volt válaszuk az irigykedőknek és a nyárspolgároknak, a Love és szeretet jelszavakkal."

Bergendy István szerezte a Futrinka utca és több más tévésorozat, valamint az Én táncolnék veled című televíziós tánciskola zenéjét, emellett musicaleket is írt. 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2011-ben kiemelkedő zenei és előadóművészi tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták.

A 70-es években a legnagyobb sikert a Süsü, a sárkány című bábfilm funkys, dzsesszalapú zenéjével aratta Bergendy István. Az első részt 1977-ben mutatták be, amit a következő év januárjában huszonhét országnak adtak el, 1984-ig összesen kilenc epizód ment le a televízióban. Öt nagylemeznyi anyag jelent meg: az első platina-, a többi mind aranylemez lett az egyfejű sárkány meséjéből.

Az 1980-as évtized elején Bergendy István megalakította a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalon Zenekart, amelynek tizenkét tagja közül nyolc volt zenész, négy pedig énekes és vokalista. Az együttes a 20. század mindenfajta könnyűzenéjét, tánczenéjét adta elő show-szerűen elegáns egyenruhákban, igényesen. Bálok rendszeres fellépői voltak, tánciskola felvételeik lemezen, televízió-sorozatban és videokazettán is megjelentek.

2013-ban ők voltak a házigazdái a fiataloknak szóló, állami ismerkedőesteknek. Akkor úgy nyilatkozott Bergendy István lapunknak, hogy ők mindig is operettzenekar voltak. "Az Iskolatáska című dalig jazzt játszottunk, utána viszont már csak azt az egy számot akarta mindenki hallani tőlünk, nem kellett más. Ezzel ki is estünk a jazz- és rockzenekarok köréből, máig egyedüli operettzenekarként pedig mindenki csak gáncsolni próbál minket."

Úgy érezte, a díjai, a sikerei ellenér nem ismerték el őket soha igazán, noha, mint mondta, mindenről a zene jut eszébe.