Blake 1922-ben született George Behar néven a hollandiai Rotterdamban. Édesapja, Albert Behar a brit hadsereg kötelékében harcolt az I. világháborúban, és a háború után brit állampolgárságban részesült.

George Blake a II. világháború idején a holland ellenállásnak dolgozott, majd 1942-ben kalandos úton, Belgiumon, Franciaországon, Spanyolországon és Gibraltáron keresztül Londonba menekült. Nagy-Britanniában - immár Blake néven - csatlakozott a brit királyi haditengerészethez, majd 1944-ben a brit külső hírszerzés, az MI6 ügynöke lett.

Ebben a minőségében került Nagy-Britannia szöuli diplomáciai képviseletére alkonzuli beosztásban, ám tényleges feladata hírszerzési információk gyűjtése volt Észak-Koreáról, Kínáról és a szovjet hadsereg távol-keleti mozgásáról.

A koreai háború kitörése után az északiak fogságába került és három évet töltött hadifogolyként Észak-Koreában. Későbbi beszámolói szerint az észak-koreai településeket érő, sok civil áldozattal járó amerikai légitámadások hatására érlelődött meg benne az a meggyőződés, hogy "rossz oldalon" áll, és ezért állt a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB szolgálatába.

A koreai háború után az MI6 Berlinbe küldte, azzal a feladattal, hogy szovjet ügynököket toborozzon kettős ügynöki tevékenységekre, ám ekkor már maga is kettős ügynökként dolgozott, és részletesen beszámolt KGB-s kapcsolattartóinak Nagy-Britannia és az Egyesült Államok németországi felderítési tevékenységéről.

A brit hírszerzési szakirodalom egyértelműen Blake nevéhez köti, hogy az 1950-es évek végére teljesen megsemmisült az MI6 kelet-európai ügynökhálózata. Nem hivatalos, de nem is cáfolt adatok szerint George Blake kilenc év alatt legalább negyven - de nagyobb valószínűséggel ennél is sokkal több -, Kelet-Európában dolgozó MI6-ügynök kilétét fedte fel a szovjet hírszerzésnek.

A BBC televíziónak harminc évvel ezelőtt egy interjúban Blake maga is azt mondta, hogy közelebb járhat az ötszázhoz azoknak a nyugati ügynököknek a száma, akikről információt szolgáltatott a szovjet és a kelet-európai titkosszolgálatoknak.

Blake-re azután vetült a gyanú árnyéka, hogy a lengyel felderítés egyik ügynöke, Michael Goleniewski nyugatra szökött, és felfedte Blake tevékenységét.

George Blake-re 42 évi börtönbüntetést szabtak ki, de 1966-ban megszökött a hírhedt londoni Wormwood Scrubs börtönből, és a Szovjetunióba távozott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben a Barátság érdemrenddel tüntette ki az egykori kettős ügynököt.

George Blake nevét együtt szokták emlegetni a Cambridge Five néven ismert legendás "ötös fogat" tagjaiéval.

A Cambridge Five már 1939-től a szovjet felderítés leghatékonyabb előretolt bástyája volt Nagy-Britanniában, de Blake valójában soha nem volt a Kim Philby, Guy Burgess, Donald MacLean, Anthony Blunt és John Cairncross alkotta kémcsoport tagja.

Az egykori cambridge-i diákok tevékenységéről a brit elhárításnak csak az ötvenes évtized elejére támadt némi fogalma. Ekkor Maclean és Burgess - Philby figyelmeztetésére - szintén Moszkvába menekült, majd 1963-ban Philby is követte őket.

Anthony Bluntot csak 1979-ben azonosították hivatalosan is a "negyedik emberként", Cairncross, az ötödik úgy halt meg 1996-ban, hogy soha nem ismerte be teljes jogú tagságát a "cambridge-i ötök" csoportjában.

George Blake szombati halálával a hidegháborús korszak brit kettősügynök-nemzedékének utolsó tagja távozott az élők sorából.