Tavaly nyáron a ferencvárosi önkormányzat installációk felállítására hirdetett pályázatot a kerület közterein. A pályázaton hét alkotás nyert, köztük Szalay Péter fiatal szobrászművész a Black Lives Matter szobrával, amely egy egyméteres, fél térdre ereszkedett, ökölbe szorított kezét a magasba emelő Szabadság-szobrot ábrázoló, szivárványszínű installáció.

A sajtóban november végén ment híre a szobornak, az Origo akkor Az erőszakos, szélsőbaloldali BLM-mozgalomnak akar szobrot állítani a baloldali polgármester Ferencvárosban című cikkében mutatta be a pályázatról szóló határozatot, amelyből kiderült, hogy Szalay Péter szobra április 1. és 14. között lenne kiállítva a Ferenc téren. A határozat indoklásában az szerepel,

egy olyan köztéri emlékműszobor a parafrázis, amely jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint, hoz játékba: Black Lives Matter, az LMBTQ-val kapcsolatos, a társadalomban élő előítéletek. A szobor térdelő gesztusa a köztéri szobordöntési mozgalmakra is utal, a műalkotás mindenkori helyzetéről is elgondolkodtat. Az utcáról egyszerű befogadó számára is jól dekódolható nyelve a public art elvárásoknak a felirattal kiegészülve jól megfelel.

Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere később a Facebookon osztotta meg a cikket azzal a szöveggel: „Szélsőbalos lettem :) <3” , később azonban hozzátette, hogy „az ócska rasszisták, akik nem értik, hogy a szobor kiállítása (más alkotásokkal együtt) egy művészeti pályázat nyerteseinek munkáit mutatja be majd két héten keresztül, és aki nem érti azt sem, hogy a művészet szabad, azt szó nélkül kihajítom az oldalamról”.

A hírre Bayer Zsolt is reagált a blogján, azt írta:

alig várjuk a szoboravatást. Már másnap le fogjuk dönteni a picsába!

A szoborállítás a december 3-i Kormányinfón is szóba került, amikor Gulyás Gergelyt arról kérdezték, mi a véleménye Baranyi rasszistázásáról, és arról, „tarthatunk-e attól, hogy rövidesen az ellenzéki vezetésű kerületek átveszik az ausztrál példát és a szociális munkásoknak azt tanítják, mint Victoria államban, hogy „a BLM miatti erőszak jó, mivel az egy nemes cél érdekében történik”? Gulyás erre úgy felelt, szerinte a Black Lives Matter alapvetően egy rasszista mozgalom. Azt fejtegette, hogy nem az rasszista, aki ellenzi a BLM-szobrokat, hanem aki felállítja. Többek között ezt is idézte a Guardian, amikor az installáció által kiváltott visszhangról írt cikket. Az írásból ráadásul kiderül, hogy Szalay Péter egy ismert szélsőjobboldali aktivistától fenyegető levelet kapott, amelyben az állt, megbüntetik, ha felállítja az installációt.

Megkérdeztük Szalay Pétert a szobor ötletének születéséről, és arról is, számol-e azzal, hogy a művét az avatás után rövid időn belül ledöntik. A képzőművész önmagában már azt érdekesnek nevezte, hogy a sajtóban anélkül váltott ki ekkora visszhangot a győztes pályázata, hogy bárkit is érdekelt volna, miként néz ki maga a tárgy.

Szerinte egyébként a szobor nem egyféleképpen értelmezhető, mindkét olvasat benne van, nem foglal állást a mozgalom mellett vagy ellen.

„Nem ez érdekelte azokat, akik felháborodtak rajta, hanem valószínűleg az, hogy ennek mi keresnivalója van Magyarországon. A képzőművészet kontextusából szemlélve nem léteznek határok, a BLM-mozgalom nagy hatást gyakorolt a fantáziánkra, már csak a hozzá kapcsolódó szobordöntések miatt is. Nekem ez elsősorban mint képzőművészeti alkotás érdekes, nem pedig mint politikai üzenet. A mozgalmat jelenségként szemlélem, amely ugyan az Egyesült Államokból indult, de mindenhol van relevanciája. Aki szerint nincs, nos, a mostani reakciók alapján megbizonyosodhat róla, hogy mégis van.

Szerintem félreértelmezik vagy nem értelmezik a szobrot azok, akik egyértelműen szélsőbaloldali állásfoglalásként fogják fel, mert nem annak szántam”

– mondja a művész, aki szerint az Egyesült Államokat felforgató téma erejét az is bizonyítja, hogy az ArtReview Power100-as listáján – a művészetre legnagyobb befolyással bíró emberek éves rangsorában – a Black Lives Mattert jelölték meg az első helyen.

Szalay Péter az utóbbi időben elkezdett szoftveres szobrászattal is foglalkozni, új technikákkal, 3D-nyomtatóval dolgozni – utóbbi segítségével született meg a BLM-szobor húszcentis változata, amely akkor még egyszínű volt. „Egy másik pályázatra dolgoztam akkor, de szerettem volna erre is jelentkezni, úgyhogy a leadás előtt eszembe jutott, hogy vizuálisan többrétegű lenne a szobor, ha egy másik, az LMBTQ-mozgalom színei is megjelennének rajta – a szivárványszín Magyarországon is különböző botrányok forrása, az elmúlt hónapok történéseinek tükrében különösen, így került bele a szivárvány.”

A szobrászt többen is próbálták lebeszélni arról, hogy a szobor ötletét benyújtsa a pályázatra, de Szalay Péter úgy gondolta, mivel csupán két hétig lesz kint az alkotás, bemutathatja, milyen hatással volt rá a mozgalom, és a hozzá kapcsolódó események. „Ha ez egy állandó szobornak készülne, akkor nyilván nem ezzel a témával jöttem volna elő. Kaptam egy levelet egy ismert radikális aktivistától, hogy ha kikerül a szobor, megbüntetnek. Az, hogy a kommentekben hogyan küldenek el az anyámba, másik kérdés” – mondja a képzőművész, aki adott esetben a szobor lerombolását is a műalkotás részének tekintené.

„Abszolút számolok azzal, hogy ennek a szobornak baja esik, örülnék neki, ha ledöntenék. Dokumentálni fogom ezt a folyamatot. Fotókkal is, de úgy tudom, van ott térfigyelő kamera. Ez a tárgy utóéletéhez tartozik, és a mondanivaló fényében teljesen rendben van: ez a mozgalom szobrokat dönt, és azt a szobrot is ledöntik, amit ez a mozgalom inspirált – tökéletes kör mint műalkotás működik, nem gond”

– magyarázza.

Youtube / ATV

Szalay Péter nem fogja pótolni a szobrot, ha megrongálják, pontosabban úgy gondolja: ha ledöntik, akkor vagy összetörve vagy egyáltalán nem lesz ott. A szobor egyébként tizenkét darabból áll, az egyes részek mágnesekkel kapcsolódnak egymáshoz, így, ha szétverik, darabjaira esik. „Felmerült, hogy önkéntesek őriznék a dolgot, de mondtam, hogy erre nincs szükség szerintem, teljesen oké, ha történik vele valami, továbbgördíti a történetet. Ez a fajta felháborodás, ha lehet ennek nevezni, nem állít meg, sőt, inspirál. Szerintem Magyarországon elavult a köztéri szobrászat, jó lenne már elfelejteni, hogy főleg csak emlékműveket állítunk. A szobrászművészet megjelenhet önmagában is, lehet teljesen absztrakt, ha működik azon a téren, ahová kerül, mert működnie kell, ez azért alapigény.”

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere a kérdésünkre hangsúlyozta: az önkormányzat a pályázatot kortárs képzőművészek számára meghirdetett bemutatkozási lehetőségnek szánta, a nyertes pályázatokat független szakmai zsűri bírálta el, ahol nem volt jelen egyetlen politikus és hivatali tisztviselő tag sem.

„Szeretnénk a kiállítással hagyományt teremteni, hogy a kerület kulturális életének a része lehessen fiatal művészek bemutatkozása. Szalay Péter szobra nagyobb figyelmet kap, mint a másikat hat, amit szintén ki fogunk állítani tavasszal, én azonban nem számítok arra, hogy valóban megrongálnák vagy ledöntenék, pusztán egy kicsi, de hangos közösség fenyegetőzik ezzel. Ha mégis megtörténik, akkor meg kell tenni a megfelelő lépéseket, de önkormányzati szinten nem gondolkodtunk abban, hogy külön őriztetnénk, elkordonoznánk, vagy bármilyen más biztonsági lépést tennénk, mert

tartjuk annyira felnőttnek és kulturáltnak a budapesti nagyközönséget, hogy nem rongál meg egy köztéri szobrot, bármi is legyen róla a véleménye

– mondta a politikus a hvg.hu-nak.

Az önkormányzat honlapja szerint egyébként összesen 45 pályamű érkezett be hozzájuk, ebből választották ki a hét nyertest. Szalay Péter alkotása mellett nyert még Cseh Lili Köztányér, az ArcheoGroup Kántor nyomoz, a Nemmivoltunk Crew Csak Lesek, az Időkapszula csoport Forog az idő című pályaműve, illetve Kiss Gabriella, Dévai Nándor, Schermann Márta, Sereglei András Drága kincsem, és Latham Alexis, Dombóvári Csongor Körforgó történet című alkotása. A kiállítási dátumok és helyszínek erre a linkre kattintva érhetők el.

A polgármester hozzátette: szerinte az is a művészi szabadság része, ha maga az alkotó a szobor köztéri életét – adott esetben a rongálást is – alkotásként fogja fel, épp úgy, ahogy az a kérdés, hogyan reagál egy szobrász egy, a világban zajló eseménysorozatra. „A BLM-mozgalom a rendőri erőszak és a rasszizmus ellen jött létre: ez két olyan cél, amely szerintem bárhol a világon megállhatná a helyét, így a téma sajnos teljes mértékben aktuális, de önkormányzatként az a dolgunk, hogy a kiállítás és a díjazás feltételeit megteremtsük (a pályázható összeg művenként maximálisan 1 350 000 forint volt – a szerk.), nem az, hogy bíráljuk, milyen társadalmi kérdésről mit gondol egy alkotó.”

Az elmúlt hónapok szobordöntéseiről erre a linkre kattintva olvashat bővebben.