A legfeszültebb percek harminc év után – Sosem látott képgaléria A feleségem története cannes-i bemutatójáról
Enyedi Ildikó három évtizede dédelgette A feleségem története filmtervét, de a cannes-i filmfesztiválon tartott világpremier váratlan okokból is feszültségekkel teli volt, a női sztárfőszereplő például koronavírusos lett, így nem tudott a többiekkel tartani. A hvg.hu-n láthatóak először a produkció fotósa, Csata Hanna fotói a premier napjairól, Enyedi Ildikó gondolataival az eseményekről és a stábtagokról.
A feleségem története című filmet szeptember 23-ától játsszák a magyar mozik; a filmről a kritikánkban azt írtuk: Enyedi Ildikó új műve nem film, hanem tánc, amelynek a végén arra eszmélünk, valami nagyobb erő átvette a lábunk fölött az irányítást, és olyan helyekre jutottunk el a partnerünkkel, olyan mélyen ismertük meg egymást, ahogy azt előtte nem is mertük volna remélni.
Különleges, ismeretlen helyekre visz magával Enyedi Ildikó új filmje
A feleségem története Cannes-ban nagy tapsot és rossz kritikákat kapott, a kritikák viszont nemigen szóltak arról, ami valóban fontos ebben a filmben, és ami bőven túl van a filmekből jól ismerhető tartományokon.
Az alábbiakban Csata Hanna és Enyedi Ildikó mutatják be a Cannes-ban készült, most először publikált képeket.
A film vörös szőnyeges díszbemutatója július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén, 18 óra 45-től volt. Aznap láthatta először a sajtó is a filmet, 11.15-kor, 16.30-kor és 19.30-kor is tartottak sajtóvetítést. Az újságírók egy része még aznap, mások a következő nap interjúztak Enyedi Ildikóval és a színészekkel.
A pandémia miatt tavaly elmaradt a fesztivál, idén a szokásos májusi időpont helyett júliusban rendezték meg, fokozott biztonsági intézkedések mellett. A szervezők több mint 1 millió dollárt (kb. 300 millió forintot) költöttek tesztelésre, a Fesztiválpalotába csak azok léphettek be, akik az EMA által elismert valamelyik oltás mindkét adagját megkapták, vagy akik a megelőző 48 órában negatívra teszteltek. Az utcán nem volt kötelező a maszkviselés, de a belső terekben és a vörös szőnyegen igen. A vörös szőnyegre csak azok a sztárok és alkotók léphettek maszk nélkül, akik erre engedélyt kaptak és külön tesztelték magukat.
Ezek a legfeszültebb órák, több száz ember több éves munkája kerül először a közönség elé, de előtte folyamatosan promóciós eseményeken kell részt vegyenek az alkotók. A feszültséget növeli, hogy Léa Seydoux, a film női főszereplője, akit a Deadline magazin egyenesen „Queen of Cannes” (Cannes királynője) címmel rakott ki a címlapjára, le kellett mondja cannes-i részvételét, mert egy forgatáson pozitív covid tesztet produkált. A film ezzel nagyon sok médiamegjelenéstől esett el, a vörös szőnyegen vonuló Seydoux több száz újság, portál címlapján, tévétudósításokban jelent volna meg.
Az idén 78. alkalommal megrendezett Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 10 napon át vetítették a filmeket, 24 alkotást hívtak meg a legnagyobb presztízsűnek tartott szemle versenyprogramjába. Enyedi Ildikó 1989-ben itt mutatkozott be filmrendezőként, Az én XX. századommal el is nyerte az Aranykamerát, a legjobb elsőfilmnek járó díjat. Most, 32 évvel később tért vissza a fesztiválra, A feleségem történetével.
Rengeteg újságíró szeretne az alkotókkal interjút készíteni, nagyon ritkák a négyszemközti beszélgetések, általában kerekasztal-interjúkat szerveznek, hogy minél több médium közölhessen anyagot. A sajtófőnökök természetesen figyelnek arra, hogy egy országból egy asztalhoz csak egy orgánum újságírója kerüljön, hogy ne jelenjen meg hasonló anyag két konkurens lapnál.
Az Arte boat bemutató előtti ebédjén részt vettek Ildikó mellett a producerek is, Tarr Erika line producer, a fenti képen balról az első és Mécs Mónika producer, középen. „Ha azt gondolod, egy line producer egy racionális személy, aki őrzi a kasszát, akkor nagyon tévedsz. Tarr Erika megmutatta, hogy ez a poszt mennyi fantáziát, kreativitást, lélekjelenlétet és bátorságot kíván a kemény munka mellett. És Erika esetében még egy hatalmas, odaadó szívet is” – fogalmaz Enyedi Ildikó.
Mécs Mónika producer és a Störr kapitányt alakító Gijs Naber, az ARTE hajóján, a premier előtt néhány órával.
Ascher Irma casting director nemcsak stábtagként érkezett, hanem ő vitte a hátán az egész magyar stáb cannes-i kiutazásának szervezését. „Irma, a mindig szerény, mindig csendes Irma, már sok magyar rendezőnek oldotta meg az életét azzal, hogy valaki nagyon váratlant, de nagyon találót ajánlott. Ő találta meg Störr kapitányt, a különleges, holland tengeri medvénket, Gijs Nabert, és Gretét, Luna Wedlert, a jövő nagy női sztárját” – mondja róla Enyedi Ildikó.
Az interjúk különböző helyeken készülnek, jachtokon, luxusszállodákban, a Fesztiválpalotában. Az alkotók napirendje a premier körüli időszakban teljesen be van osztva, ezek a napok folyamatos odafigyelést igényelnek.
A feleségem történetét számos stábtag elkísérte a világpremierre. Itt Balázs Ádám zeneszerző, Kovács László fényelő és Kingl Béla, a vizuális effektusok irányítója beszélgetnek, a vetítésre készülődve. „Klingl Béla néhány tekintetben hasonlít Störr kapitányra. Az igazán erős emberek szelídsége jellemzi. Nagyon otthon van az ő teherhajóján, a VFX-stúdióban. Ahogy a kapitány, úgy ő is rengeteg invencióval, formaérzékkel, mély és összetett tudással lehel életet a felszínen csupán technikainak tűnő megoldásokba. De ez a mosolygós, csendes medve, akinek fát lehet vágni a hátán (és, sajnos, néha meg is tesszük), még formára is a mi kapitányunkra hajaz. Emlékszem, Máltán a helyszínek véglegesítésekor sokszor őt fotóztuk, hogy vajon a mi kapitányunk majd hogyan fest az adott térben. Ő is ott volt velünk, mert a sikeres filmes utómunka már az előkészítés alatt elkezdődik” – mondja Enyedi Ildikó.
A rendező így beszél Balázs Ádám zeneszerzővel közös munkájukról: „Ádámmal sokadszorra dolgoztunk együtt. Most is intenzív, kalandos és szeretetteli munka volt, mint mindig. Szeretem, hogy igazi partner, szenvedélyes és profi egyszerre. Mindkettőnknek jólesik (legalábbis, remélem, hogy neki is) az a módszer, ahogy dolgozunk a vágás alatt, már jóval annak befejezése előtt. Ő megismeri az mozgóképes anyagot és inspirációt merít belőle, ennek mentén kezd el zenei szövetekkel kísérletezni. Mi pedig, a vágószobában, elkezdünk játszani ezekkel a zenei szövetekkel, megkeressük, van-e olyan jelenet, ami szólítja valamelyiket. Sok Ádámtól kapott zene lett egy-egy jelenet vagy montázs kiindulópontja, sok jelenetet átalakítottunk azért, mert az hirtelen megtalálta a maga zenéjét. Ebben a filmben volt egy erős darab, ami ki-be mászkált a vágás során. Ha bent volt, soknak tűnt, ha kivettük, hiányzott. Végül nem került be. Én magamban még mindig hallom, ha azt a jelenetet nézem…”
Kolos István elsőasszisztens. „Barátban már csalódtam, amikor dolgozni kezdtünk együtt. Akit munkában szeretek meg, abban még sosem. Ott minden kiderül. Kolos István, csodálatos első asszisztens csodálatos ember is. És szoros szövetséges, immár két közös filmünkben is” – meséli Enyedi Ildikó.
Tamás Dorka sajtófőnök, Alföldi Nóra és Lőrincz-Klotz Angelica, a filmet gyártó Inforg-M&M munkatársai a premier előtt.
Szalai Károly vágó, Láng Imola látványtervező, Balázs Ádám zeneszerző a premier előtt.
Enyedi Ildikó lánya, Droste Júlia is fontos szerepet kapott a filmben.
A premier után percekig tartó, szűnni nem akaró tapsot kaptak az alkotók, majd a Fesztiválpalotából a tengerpartra kiérve elkezdődött a július 14-ei tűzijáték. A Cannes-ban lévő magyarok nem annyira a Francia Forradalom évfordulóját, inkább a sikeres premiert ünnepelték. Egy olyan filmterv került végre a közönség elé, amelyet a rendezője több mint három évtizede dédelgetett. A munka viszont nem ért még véget: a következő két napban is be volt osztva Enyedi Ildikó ideje, fotózások, interjúk és találkozók váltották egymást.
Szalai Károly vágó Szórád Máté vágóval beszélget a film bemutatóját követően a Nemzeti FIlmintézet magyar pavilonban tartott partiján. „Furcsa emberkísérlet a vágás. Két ember bezárkózik egy sötét szobába nyolc hónapra, napi átlagosan 12 órára, sokszor hétvégékre is. A végén kijönnek, és hoznak valamit, amit mindketten nagyon szeretnek. Kivel vállalkoznál ilyen emberkísérletre? Én a Szacsával bármikor, ismét, sokadszorra is!” – lelkesedik Enyedi Ildikó.
A díszelőadáson szigorú dress code van, bár az elmúlt években ezen a szervezők valamennyire lazítottak. Néhány éve még csak magassarkúban engedtek a vörös szőnyegre nőket, ez a megkötés most már nincs, de a férfiaknál kötelező a sötét színű öltöny és a csokornyakkendő. Enyedi Ildikó női szmokingot rendelt a premierre, amelyet a kabalájának számító arany nyúlbrossal hordott. A képen Nikolaj Nikitinnel látható, aki a Testről és lélekről premierjekor a Berlinale közép-kelet-európai válogatója volt.
Láng Imola látványtervező fiával a film után rendezett partin. „Imola különleges lény. Egy kecses unikornis és egy tapasztalt vasmunkás keveréke. Kedvesen és nyugalmat sugározva működtet egy hatalmas gépezetet, de ez sosem akadályozza abban, hogy a legfinomabb lelki árnyalatok megfogalmazásába teljes odaadással bele tudjon feledkezni. Nem tudok betelni ezzel a vidám, bölcs, gyerekes, praktikus komplexitással” – mondja Enyedi Ildikó.
Galgócz Edina másodasszisztensről úgy fogalmaz a rendező: „Edina, a láthatatlan zseni. Amikor egy forgatási nap jól indul, mindenki vidáman, időben, feszültség nélkül fog bele a munkába, akkor, ha jót akarsz magadnak, nem akarod tudni, hogy ez vajon hogy jött létre. Mert sokkot kapnál attól a tömegű apró, de az egész csapat aznapi sorsát meghatározó döntéstől, amit meg kellett hoznia a másodasszisztensnek, láthatatlanul, a színfalak mögött. Ahol az empátia, intelligencia, lényeglátás szövetségben a leghétköznapibb praktikummal valami csodálatos ritmusérzékkel cselekvést eredményez. Ennek valami tündéri mestere Edina. Jó érzés tudni, hogy a színészeink az ő gyengéd, kedves, de határozott kezében vannak. Jó dolog Edina kezében lenni.”
A stáb felszabadultan táncolta végig az estét.
Enyedi Ildikóval Cannes-ban, a premier másnapján készítettünk interjút, ez ide kattintva olvasható:
Enyedi Ildikó Cannes-ból: Életemben ilyen gonosz kritikákat nem kaptam
Öt percig tapsolt állva a közönség a cannes-i filmfesztiválon szerdán este, amikor levetítették Enyedi Ildikó legújabb filmjét, A feleségem történetét. A szerelmes hajóskapitányról és titokzatos feleségéről szóló drámát több mint 30 éve tervezi megrendezni Enyedi. A fesztivál utolsó előtti napján faggattuk a rendezőt, mit szól az amerikai kritikákhoz, és sikerült-e megvalósítani, amit a filmjében eltervezett.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Különleges, ismeretlen helyekre visz magával Enyedi Ildikó új filmje
A feleségem története Cannes-ban nagy tapsot és rossz kritikákat kapott, a kritikák viszont nemigen szóltak arról, ami valóban fontos ebben a filmben, és ami bőven túl van a filmekből jól ismerhető tartományokon.
Enyedi Ildikó Cannes-ból: Életemben ilyen gonosz kritikákat nem kaptam
Öt percig tapsolt állva a közönség a cannes-i filmfesztiválon szerdán este, amikor levetítették Enyedi Ildikó legújabb filmjét, A feleségem történetét. A szerelmes hajóskapitányról és titokzatos feleségéről szóló drámát több mint 30 éve tervezi megrendezni Enyedi. A fesztivál utolsó előtti napján faggattuk a rendezőt, mit szól az amerikai kritikákhoz, és sikerült-e megvalósítani, amit a filmjében eltervezett. Elárulta, min borult ki a cannes-i premier előtt, ki lesz Jakob Störr magyar hangja, illetve melyik videójátékból készülő sorozatba szállna be szívesen.
