John Lennon gyilkosa: „Gonoszság volt a szívemben”

Mark David Chapman legutóbb a feltételes szabadlábra helyezési bizottságnak kifejtette, miért lőtte le 1980-ban a zenészt.

  • hvg.hu hvg.hu
John Lennon gyilkosa: „Gonoszság volt a szívemben”

1980. december 8-án délután John Lennont a híres manhattani Dakota-házban található lakásában fotózta Annie Leibovitz a Rolling Stone magazin számára. Miután ez megvolt, feleségével, Yoko Onóval stúdióba mentek, hogy Ono Walking On Thin Ice című dalán dolgozzanak. Az épület előtt várta őket egy félénk fiatalember, bizonyos Mark David Chapman, aki arra kérte Lennont, hogy dedikálja neki a néhány hete megjelent lemezét. Erről az aktusról, egy lesifotós fényképet is készített, ez lett a Lennonról készült utolsó fotó.

Lennonék ezután el is mentek a stúdióba, és késő estig dolgoztak a dalon. Chapman azonban maradt a ház előtt, J. D. Salinger Zabhegyező című kötetét olvasgatta, amíg meg nem érkezett 22.50-kor a pár. Ekkor már nem autogramot kért, hanem öt lövést adott le Lennonra. Négy golyó célba is talált, Lennon „Meglőttek!” felkiáltással összeesett. A portás revolverrel rontott a nyugodtan álló tettesre: „Tudja ön, hogy mit tett?”, és azt a szenvtelen választ kapta:

Igen, épp most lőttem le John Lennont.

A gyilkos jelenleg húsz évtől életfogytig tartó szabadságvesztését tölti a Green Haven büntetés-végrehajtási intézetben, és már 12 alkalommal kérvényezte a feltételes szabadlábra engedését, legutóbb idén augusztusban – írja az ABC News.

Elismerte a bizottságnak, hogy helytelen volt megölni az egykori Beatle-t, de, mint mondta, hírnévre vágyott, „nem akartam többé egy senki lenni", gonoszság volt a szívében, ezért önző módon semmibe vette az emberi élet szentségét.

Chapman az évek során többször is megbánást tanúsított a feltételes szabadlábra helyezési meghallgatásai során.

A bizottság a szabadlábra helyezési kérelmét tizenkettedik alkalommal is elutasította. Legközelebb 2024 februárjában állhat bizottság elé.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.