Sting harcba hívja a zenészeket a mesterséges intelligencia ellen

Szerinte az eszközök hasznosak, de nekünk kell irányítani őket.

  • hvg.hu hvg.hu
Sting harcba hívja a zenészeket a mesterséges intelligencia ellen

Sting szerint a zenészeknek küzdeniük kell, hogy megvédjék a munkájukat a mesterséges intelligencia által létrehozott dalokkal szemben, amelyek egyre-másra jelennek meg az utóbbi időben – írja a BBC.

A közelmúltban több dalban is mesterséges intelligenciával "klónozták" híres művészek zenéjét. Mi is megírtuk, hogy februárban David Guetta is használta a technológiát, és Eminem hangjának utánzatát tette bele az egyik számába, míg áprilisban készült egy duett, ami Drake és The Weeknd hangján szólalt meg (utóbbit az Universal Music Group, ami egyébként Sting kiadója is, mindenhonnan eltávolíttatta szerzői jogokra hivatkozva).

Sting mindezt a filmekben használt CGI-hoz hasonlítja, amitől szintén nincs elragadtatva. Saját bevallása szerint untatja, ha számítógéppel generált képeket lát, és valószínűleg így érez majd a mesterséges intelligencia által produkált zenékkel is. Szerinte az elektronikus zenéknél még csak-csak működhet a technológia, de érzelmes daloknál például már nem.

Az AI által írt zene megítélése közel sem egységes, Stinggel ellentétben vannak olyanok, akik inkább a pozitívumot keresik benne. A Pet Shop Boys frontembere, Neil Tennant például úgy látja, hogy átsegítheti a dalszerzőket az alkotói válságon és ötleteket adhat. Sting ugyan részben egytért ezzel, de egyben óvatosságra is int: "Az eszközök hasznosak, de nekünk kell irányítani őket. Nem hiszem, hogy hagyhatjuk, hogy a gépek csak úgy átvegyék az irányítást."

 

Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?