Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című festménye lenyűgöző részletességgel mutatja be a test buja földi kísértéseit, de ugyanilyen erővel tárja a néző elő mindazt, amit a gyönyörökért fizetni kell, ráadásul egy örökkévalóságon át. A madridi Prado múzeum most egy olyan kutatásra adott megbízást, amely hőtérképpel mérte fel, hogy Bosch triptichonjának három darabjából melyik fogja meg leginkább a látogatókat. Kiderült, hogy a tekinteteket leginkább a pokol táblája vonzza, ahol többek között az látható, ahogy a bűnös testeket válogatott kínzásokkal megbüntetik.
ANN RONAN PICTURE LIBRARY / PHOTO12 VIA AFP
A Miguel Hernández Egyetem kutatói egy speciális szemüveggel követték nyomon a festményt megtekintő 52 ember szemmozgását és reakcióit. Azt állapították meg, hogy a múzeum látogatói négyzetméterenként átlagosan 16 másodpercet töltöttek az Édenkertet ábrázoló bal oldali tábla tanulmányozásával, 26 másodpercet a névadó központi kert tanulmányozásával és 33,2 másodpercet a pokol táblával. A technológiával az emberek pupilláinak a méretét is nyomon tudták követni, így fel tudták mérni a műre adott érzelmi reakciójukat, illetve hőtérképet is készítettek a festmény vizuálisan legizgalmasabb területeiről.
A következőkre jutottak:
- A női látogatók pupillái 5,2 mm-ről 5,4 mm-re tágultak, amikor az Éden táblát szemlélték, 5,4 mm-re, amikor a gyönyörök panelt figyelték, és 5,8 mm-re, amikor a pokol panelt nézték.
- A férfiak pupillái ezzel szemben az élvezetek táblát szemlélve tágultak ki leginkább (8,6 mm), ezt követte a pokol tábla (6,8 mm) és az Éden tábla (6,4 mm).
Hieronymus Bosch valamikor 1490 és 1510 között festette A gyönyörök kertjét. A triptichon 340 év után került át az El Escorial palotából a Pradóba 1933-ban.
A tavalyi magyarországi Bosch-kiállításra A gyönyörök kertjét nem sikerült ugyan elhozni, de egy arról készült 16. századi másolat és egy, az Escorialban őrzött hatalmas, szintén korabeli, arany és ezüstszálakkal készült falikárpit megidézte a festményt a Szépművészeti Múzeumban. (Virtuálisan egyébként itt lehet bebarangolni a képet, a festmény egyik szenvedő bűnösének fenekére égetett kotta alapján készült pokoli zenét pedig itt lehet meghallgatni).
Hogyan került a gonosz a világba? - nyit a Bosch-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban
Ördög és pokol, szentek és gyarló emberek, tudósítás a sötét középkor végnapjairól. Szombattól várja a látogatóit a Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlat.
Még több Kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
