Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Hermann Róbert történész fogalmazta meg a szakértői kritikát Rákay Philip filmjének ordító történelmi baklövéseiről.
A március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal kitüntetett történész, Hermann Róbert az Index kérésére mutatott rá néhány kínos hibára, amelyet a Most vagy soha! című film alkotói elkövettek. Hermann mindenekelőtt tisztázta, hogy Rákay Philip filmje – különösen az Aranybulla árnyékában – „érzelemvezérelten” lett leminősítve az IMDb-n, ahol most 1,5-ön áll az értékelése. Ahogy Hermann Róbert fogalmazott, „a Most vagy soha! legalább megpróbált film lenni, amit az Aranybulláról aligha mondhatunk el”, ezért, ha az Aranybulla 1,1-et kapott, akkor azért a Most vagy soha! legalább egy 5-ös osztályzatot megérdemelt volna.
Hermann szerint „szemmel láthatóan” nem volt történész szakértője a filmnek, ami „nagyon kínos, egy hatmilliárd forintos film büdzséjébe bele kellett volna férnie…”
Így aztán „blődségek” kerültek a filmbe, amit egy szakértő megakadályozhatott volna. Néhány példa a történész hibalistájáról:
Hermann Róbert nem vitatja el, hogy Rákayék ne alkothattak volna fikciós filmet, de szerinte akkor is illett volna „legalább megpróbálni korhűnek és hitelesnek maradni”.
Ahogy fogalmaz, a Most vagy soha! egy 19. századi népszínmű, egy hollywoodi blockbuster és egy 50-es évekbeli szovjet partizánfilm sajátos hibridje.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.