Emir Kusturica 1954. november 24-én született Szarajevóban. Nem csak Arany Pálma- és César-díjas filmrendező, hanem forgatókönyvíró, színész, producer, zenész és zeneszerző is.

Az 1980-as évek óta rendez mozifilmeket. Cannes-ban kétszer is elnyerte az Arany Pálmát. Az egyik az Underground (1995) című filmje volt, amit sokan remekműként méltattak, mások már akkor is propagandafilmként értékeltek, és Kusturicát Slobodan Milošević bérencének nevezték, aki szerintük ezzel a filmmel akarta tisztára mosni a Milošević-rezsimet.

A másik Cennes-i fődíjas alkotása az 1985-ös A papa szolgálati útra ment. „Csak” a legjobb rendezés díját hozta el 1989-bena Cigányok idejével.

Berlinben viszont Ezüst Medvét kapott az Arizonai álmodozók című alkotása 1993-ben.

Talán, a legnépszerűbb filmje azonban a Macska-jaj című 1997-es romantikus filmszatírája, ami Velencében nyerte el a legjobb rendezésnek járó Ezüst Oroszlán díjat.

Alkotásainak valóságos védjegyévé vált barátja, Goran Bregović muzsikája. De ő maga is zenél, a „balkáni punk” No Smoking Orchestra zenekarban gitározik.

Az elmúlt két évtizedben már kevéssé a filmjeivel került a hírekbe, mint inkább a tetemes adótartozásával, és főleg a politikai szerepvállalásaival. 2019-ben Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség nacionalista szerb tagja nevezte ki tanácsadójának, de főleg a Putyin-barátsága tette hírhedté az utóbbi időben.

Mint írtuk, idén egyenesen a Kremlbe ment, hogy pénzt kérjen új filmterveihez az éppen Ukrajna ellen háborúzó Putyintól. A találkozón Kusturica köszönetet mondott Putyinnak a „történelmi igazságtételért”, vagyis az Ukrajna elleni háborújáért, amelyet minden szláv érdekében vív.

Alexei Druzhinin / Sputnik / AFP

Korábban nyilatkozatban támogatta a Krím annektálását, amiért az orosz elnök a Barátságrenddel tüntette ki a rendezőt. Szergej Sojgu védelmi miniszter felkérésére pedig  2022-ben Kusturica lett az orosz hadsereg színházának főigazgatója.

Most épp egy a pályafutását megkoronázó triptichont rendezne Putyin-pénzből, az egyik film Dosztojevszkij műveinek modern feldolgozása lenne “A könnyed séták mérnöke” címmel, egy vígjáték Gogol művei alapján készülne, a harmadikat pedig Tolsztoj Kozákokja alapján forgatná le. A ráadás pedig Jevgenyij Vodolazkin Laurus című regényének filmes adaptációja lenne.

Putyin biztosította a rendezőt a támogatásáról.