Fordult a kocka: tavaly már több olyan filmet mutattak be, ami állami támogatás nélkül készült
És többen is nézték őket.
hvg.hu
Fél évtizede kutatja a magyarországi független filmezést Konkol Máté, aki megállapította, hogy tavaly másfélszer annyi filmet mutattak be az alternatív finanszírozásból dolgozó alkotócsapatok, mint az állami szerv, a Nemzeti Filmintézet (NFI). Ez szám szerint a következőképpen alakult: 2024-ben az NFI hat, a független producerek tíz filmmel rukkoltak elő, előbbieket az új év első napjáig 561 277 néző, utóbbiakat 589 145 ember látta, tehát nézettségben is előny mutatható ki – olvasható Konkol Facebook-posztjában.
Visszatekintve Konkol kiemeli, hogy a Vajna-korszak alatt még csak minden harmadik fikciós mozifilm készült Filmalap-támogatás nélkül, az NFI felállásával már elkezdett csökkenni ez a különbség. Hozzáteszi, fontos szempont, hogy a mennyiség nem jelöl minőséget, alapvetésnek tekinti, hogy morálisan és esztétikailag nem lesz jobb egy alkotás feltétlenül attól, hogy sokan nézik meg, vagy éppen alacsony költségvetésből készül. Azonban kiemelkedő, hogy az említett tíz független film stábja önkéntes vagy alulfizetett munkával szerzett több bevételt: nem volt hatalmas marketingbüdzsé a nézők eléréséhez, és nem is kaptak olyan bőséges állami támogatást, mint például a Petőfi-film stábja.
Az államilag támogatott stáboknak biztosan nem kell gödröt ásniuk a forgatáson a surányi téli éjszakában – feltételezi a független filmes Nagy Borús Levente, akinek különös formanyelvű krimije, az Éger nemrég került a mozikba.
A Konkol által összeállított lista a következőképpen néz ki a tavalyi év végi adatok frissítései alapján:
Állami támogatású és független filmek nézettségi adatai és bevétele
Konkol Máté / Facebook
„Képzeljük el… sőt, nem is. Inkább: mutassuk meg 2025-ben, hogy ha a függetlenfilmes stábok összefognak (szakszervezet, szövetkezet stb.), akkor – amíg ilyen kiegyenlítetlen terepen játszunk – legalább a magányos bozótvágás tud kevésbé magányos és kevésbé önkizsákmányoló lenni, azaz lehet közösségibb, több értelemben is függetlenebb” – olvasható a poszt végén.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.