A Magyar Zene Háza kiállításaira mindig érdemes figyelni, átgondoltak, érdekesek, a 21. századi követelményeknek megfelelően interaktív, az összes érzékszervre ható installációkkal gazdagított tárlatok. Ez igaz az állandó és az időszakos kiállításokra is. Ez utóbbiból nyílt meg most a harmadik.

Performance a megnyitón

Reviczky Zsolt

Míg az állandó kiállítás leginkább az időben (a zenetörténetben) kalauzolja el a látogatót, a most megnyílt, teljes címén „LISTEN – Zenei utazás a világ körül” a térben barangol, a Föld különböző szegleteinek zenéit mutatja be, egész pontosan harminc ország több mint száz előadóművészét, és rajtuk keresztül a legkülönbözőbb kultúrákba, élő zenei hagyományokba pillanthatunk be.

Az augusztus végéig látható kiállítás tulajdonképpen egy kiállítótérbe álmodott dokumentumfilm. Alapját Garry Bassin amerikai filmrendező és Jamagucsi Tomoko japán színész-producer-író mozgóképes zenegyűjtése adja. A páros tíz éven keresztül utazta be a világot az Andoktól Izlandig, Georgiától Nepálig vagy Puerto Ricótól Magyarországig, hogy ott felleljék a legkülönbözőbb még élő, tradicionális zenei hagyományok képviselőit, és felvételeket készítsenek róluk.

Reviczky Zsolt

Bassin a tárlat sajtóbemutatóján elmondta, hogy a másfél évtizede készülő dokumentumfilmjeit a – már a Naprendszerünket elhagyó – Voyager űrszondák egyik tárgya, az „Aranylemez” inspirálta. Erre képeket, hangokat rögzítettek, amelyek a Föld kulturális és természeti sokszínűségét hivatottak bemutatni egy esetleges idegen civilizáció számára. A zenei tartalomban éppúgy megtalálhatók Mozart, Bach, Beethoven művei, mint a legkülönbözőbb népi dallamok.  

„A mi filmünk is arra a kérdésre épül, hogy milyen zenéket tennénk egy ilyen időkapszulába, amit, mondjuk, ezer év múlva nyitnak csak ki.”  

Mivel a kiállítás alapja egy film, bár tényleg nagyon sokszínű, ezúttal kevéssé hagy teret a látogatók interakciójára (mondjuk, azzal sokáig el lehet szórakozni, hogy néhány indiai zene bonyolult alapritmusát ki lehet pörgetni biciklikerekekkel). Igazából a valóban páratlan zenés felvételeket láthatjuk nagyobb kivetítőkön és kisebb képernyőkön, néhány (főleg a Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött) tárggyal, hangszerrel, installációval körülvéve.

Reviczky Zsolt

Ettől függetlenül nagyon izgalmas belelátni, hogy az Andok pásztorai pont ugyanarról dalolnak, mint mondjuk a magyar népdalok (például, hogy milyen gyönyörű és egyben milyen nehéz az élet; és akinek gyönyörű, annak milyen rövid, akinek viszont szenvedés, annak milyen hosszú), hogy a tengerpartokon élők ugyanazt érzik és fejezik ki a saját zenéjükön keresztül Hondurasban (paranda stílusban) vagy Portugáliában (fadóban). És természetesen a világon bárhol élők zenei hagyománya rímelnek az őket körülvevő természetre és az életüket meghatározó eseményekre (szerelem, házasság, születés, halál).

Ezzel kapcsolatban a tárlatot szakmai tanácsokkal segítő világzenei szakember, Weyer Balázs azt emelte ki a sajtóbemutatón, hogy a zene nemcsak kötődik az alapvető életeseményekhez mindenütt a világon, hanem a zene fontos eleme az emberi életfunkciók javításának. Mint mondta, a modern neurobiológiai kutatások azt bizonyították, hogy zenéléssel, zenehallgatással ahhoz hasonlíthatóan megnő az oxitocin- és a dopaminszint az agyunkban, mint amikor édesanyánk átölel, látunk egy kisbabát, vagy éppen szexelünk.

Reviczky Zsolt

Weyer hangsúlyozta azt is, hogy a LISTEN a zenét még abban a formájában mutatja be, amikor még nem művészet volt („az viszonylag új fejlemény, hogy színpadon is előadják az emberek a zenét”), hanem a mindennapi élet funkcionális része.

A tárlat elsőként visszavezeti a látogatót a természethez, amely közös emberi élményként idézi fel, hogy mindannyian e bolygó részei vagyunk. Ezt követően egy különleges akusztikai térben többszólamú énekek csendülnek fel, mintha az égi rend harmóniáját közvetítenék. De a kiállítás – sok más izgalmas táj mellett – elkalauzol a világ peremére is: a jég birodalmába, ahol a Baffin-sziget és Izland zord, mégis magával ragadó tájai mesélnek a természet és az ember egymásrautaltságáról.

Reviczky Zsolt

A mindennapi élet pillanataira jó példa a grúz családi ünnepi asztal és a nagy lakomához (szupra) kapcsolódó – elképesztően sok szólamú – énekek bemutatása. De hasonlóan a családi jeles napokhoz kapcsolódik a Puerto Ricó-i bomba nevű zene vagy épp a nálunk is jól ismert balkáni esküvői zenekarok produkciója, ahogy azt Boban Markovicék művelik.

A zene mellett természetesen a tánc is egy olyan globális műfaj, amely ősidők óta a mindennapok része. „A zene megmozdít” című teremben beavatást nyerhetünk például a flamenco, a salsa, a bomba és a krétai tánc jellegzetességeibe.

Az utolsó teremben egy hatalmas földgömbön jelenítik meg azt a harminc országot, ahol képzeletben végigutaztunk.    

Reviczky Zsolt

A Magyar Zene Háza 2025. március 11-én megnyílt, augusztus 31-ig látogatható új időszaki kiállításában többek között Carminho, a Garifuna Collective, Ivan Duran, Mahsa&Marjan Vahdat, Boban és Marko Markovic zenélnek. Magyarországot Lajkó Félix, Lakatos Miklós, a Parno Graszt, Roby Lakatos és Sebestyén Márta képviselik.

A tárlaton hallható előadók közül több el is látogat egy-egy koncert erejéig a Zene Házába a közeljövőben. Például április 1-jén lépnek fel az iráni Vahdat nővérek (Marjan & Mahsa Vahdat), április 5-én a francia–etióp Ukandanz formáció, április 27-én pedig Sebestyén Márta. (Bővebben a kapcsolódó programokról itt olvashat.)