1. Cím
 
A közalapítványok

53. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés - a 140-141. §-ok szerint - létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok).
(2) E törvény a Hungária Televízió Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti.
(3) A közalapítványok alapító okiratát (a Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását) az Országgyűlés a jelenlévõ képviselõk kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.
(4) A közalapítványokra e törvény eltérõ rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy számláikat a Magyar Államkincstár vezeti.
 
54. § (1) A közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az alapító okiratban állapítja meg.
(2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel, célra rendelt vagyonként
a) a Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban lévõ ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Rádió Közalapítvány,
b) a Magyar Televízió költségvetési szerv állami tulajdonban lévõ ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Televízió Közalapítvány,
c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek állami tulajdonban lévõ közös használatú ingó és ingatlan vagyonát a tulajdonjogi megosztást követõen vagy a részvénytársaságok alapító okirataiban meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonába adja.
 
A kuratóriumok

55. § (1) A közalapítványok kezelõ szervei a kuratóriumok.
(2) A kuratóriumok az Országgyűlés által választott, illetõleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak.
(3) Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét.
(4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselõk több mint felének szavazatával, egyenként.
(5) Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselõcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselõcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.
(6) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követõ nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.
(7) Ha valamelyik képviselõcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselõcsoportja(i) jelölhetik a négy-négy személyt. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhetõ újra az a személy, aki az elõzõ választás során nem kapta meg az összes képviselõ szavazatainak legalább tíz százalékát.
(8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.
(9) A kuratórium elnökségét négyévi idõtartamra választják.
Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselõcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlõ arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévõ idejére. Ha az adott oldal képviselõcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.
(10) A kuratórium - egyben az elnökség - elnökét a kormánypárti képviselõcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki képviselõcsoport(ok) jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség tagjai közül.
(11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes jelölésérõl a képviselõcsoportok nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést sorsolással kell eldönteni.
 
56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt,
b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy fõt,
c) a b) pontban nem említett egyházak egy fõt,
d) az emberi jogi országos szervezetek egy fõt,
e) az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a képzõ- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működõ országos szakmai szervezetek négy fõt,
f) az oktatás és tudomány területén működõ országos szakmai szervezetek kettõ fõt,
g) a szakszervezetek országos szövetségei egy fõt,
h) a munkaadók és a vállalkozók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
i) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
j) a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei egy fõt,
k) a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
l) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
m) a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
n) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
o) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
p) a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
r) a határon túli magyar szervezetek egy fõt.
(2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt,
b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy fõt,
c) a b) pontban nem említett egyházak egy fõt,
d) az emberi jogi országos szervezetek egy fõt,
e) az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a képzõ- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működõ országos szakmai szervezetek három fõt,
f) az oktatás és a tudomány területén működõ országos szakmai szervezetek kettõ fõt,
g) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
h) a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei egy fõt,
i) a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
j) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
k) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
l) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,
m) a szomszédos országokban működõ magyar szervezetek képviselõi hét fõt, a szórvány magyarságot a Magyarok Világszövetségében képviselni jogosult testület egy fõt.
(3) Az (1) bekezdés r) pontjában és a (2) bekezdés m) pontjában említett szervezeteket a Határontúli Magyarok Hivatala javaslatára a Testület értesíti.
57. § (1) Az 56. § (3) bekezdésében említettek kivételével delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet a Testület nyilvántartásba vett.
(2) A nyilvántartásba vételre történõ felhívást a Testület minden évben január 31-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vételre minden évben március 15-ig lehet jelentkezni.
(3) A Testület a jelentkezõk közül azt a szervezetet veszi nyilvántartásba, amelyet a jelentkezésre való felhívás közzététele elõtt legalább két évvel a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági (hatósági) nyilvántartásba bejegyeztek. A jelentkezõnek közölnie kell, hogy az 56. §-ban meghatározottak közül melyik csoportba tartozik.
(4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása egy évig tart.
(5) Az 56. § szerint azonos csoportba tartozó, a Testület nyilvántartásába felvett szervezetek évente jogosultak képviselõt delegálni a kuratóriumba. Ha a delegálásról a résztvevõk teljes körűen nem tudnak megállapodni, nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást - mindhárom kuratórium tekintetében azonos alkalommal - minden év április 1-jéig a Testület közjegyzõ közreműködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a képviselõi a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól.
(6) Sorsolás alapján egy szervezet egy idõben csak egy kuratóriumba delegálhat képviselõt. Ha több delegálásra lenne így jogosult, meg kell jelölnie azt a kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával élni kíván. A másik (többi) kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell ismételni.
(7) Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban.
 
58. § (1) A kuratóriumi tagokra és elnökökre a 34. § (2) bekezdésében - a d) pont kivételével - és a 35. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Az elnöknek, illetve az elnökségi tagnak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az érintett közszolgálati műsorszolgáltató vezetõ állású dolgozója.
(2) A kuratóriumi tagok a tagságuk megszűnését követõ egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt azzal a közszolgálati műsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában tagok voltak. Ez a határidõ az elnökre és az elnökségi tagokra két év.
(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta elõtt a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyűlési bizottság javaslatára az Országgyűlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve e törvénynek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak miatti felmentésérõl az Országgyűlés, a szervezetek delegáltjairól a küldõ szervezet határoz. E kérdésekben az Országgyűlés a jelenlévõ képviselõk kétharmados szavazati arányával dönthet.
(4) A kuratórium tagjai (elnöke) a közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Reájuk a 35. § (5) bekezdése irányadó. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatótól.
 
A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre

59. § (1) A kuratórium jogköre:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közgyűlés jogainak gyakorlása,
b) a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása,
c) javaslattétel a Testületnek az üzemben tartási díjbevétel növelése érdekében,
d)
e) amit a közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a hatáskörébe utal.
(2) Az elnökség a közalapítvány kezelõjének jogkörében gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.
 
A közalapítvány gazdálkodása

60. § (1) A közalapítvány bevételeit képezik:
a) az üzemben tartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
b) a műsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,
c) a közalapítvány vagyonának hozadéka,
d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).
(2) A közalapítvány kiadásait képezik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató működési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás,
b) a közalapítvány saját költségei (kiadásai).
(3) A közalapítványok üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhetnek, más gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthatnak, más működõ gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, alapítvány létrehozására nem jogosultak.
(4) Működési költségeiket az üzemben tartási díjnak az õket megilletõ részébõl fedezik, a fel nem használt összeget a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására kötelesek fordítani.
(5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
 
A kuratórium és az elnökség működése

61. § (1) A kuratórium, illetve az elnökség a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség legalább havonta ülésezik. Az ülést a kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor is, ha az közgyűlési ügyekben kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz a közszolgálati műsorszolgáltató elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a kuratórium (elnökség) rendkívüli ülését a kuratórium (elnökség) tagjai többségének a napirend megjelölésével elõterjesztett kérésére nyolc napon belüli idõpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezõk együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(2) A kuratórium tagjainak (ideértve az elnökség tagjait, az elnököt és az elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlõ.
(3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele és az elnök vagy az elnökhelyettes jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévõk többségének szavazata szükséges. Kuratóriumi ülésen a jelenlévõk kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati műsorszolgáltató elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri meghosszabbításához [66. § (1) bekezdés b) pont].
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az összes tag kétharmadának szavazatával hozható döntés az elnök visszahívásáról, illetve az alelnökök megbízásának vagy megbízatása visszavonásának megtiltásáról [66. § (1) bekezdés c) pont], valamint elnökségi ülésen a 66. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben. Az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot az elnök visszahívására [66. § (1) bekezdés d) pont].
(5) Az ülés napirendjét az elnök állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag írásban elõzetesen javaslatot tehet, amelynek napirendre vételérõl az ülés határoz.
(6) Ha az elnökség a 66. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem tud az összes tag kétharmados többségével javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, és ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a pályázat beadási határidejétõl számított harminc napon belül, megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés egy hónapon belül új elnökséget választ. Ennek során az elõzõ elnökség tagja nem jelölhetõ.
(7) A kuratórium ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli teendõit a kuratórium titkársága látja el. A kuratórium titkárságának szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.
 
A közalapítvány ellenõrzõ szerve

62. § (1) A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenõrzõ testület ellenõrzi.
(2) Az ellenõrzõ testület elnökbõl és két tagból áll.
(3) Az ellenõrzõ testület elnökét és egy tagját az Országgyűlés ellenzéki képviselõcsoportjai, egy tagját a kormánypártok képviselõcsoportjai jelölik a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint azzal, hogy országgyűlési képviselõ is jelölhetõ. Megválasztásukra a kuratórium elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az ellenõrzõ testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratóriumra kötelezõ döntést nem hozhat. A kuratórium jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértõ vagy veszélyeztetõ döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevõszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenõrzõ testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni.
 
A kuratórium és az ellenõrzõ bizottság tagjainak díjazása

63. § Az elnökség tagjait az országgyűlési képviselõk alapdíja száznegyven százalékának, az elnököt az alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest az alapdíj száznyolcvan százalékának, az ellenõrzõ bizottság tagjait az alapdíj hetven százalékának, az ellenõrzõ bizottság elnökét az alapdíj száz százalékának megfelelõ összegű díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt. Költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti.
 
2. Cím
 
A Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna Televízió Részvénytársaság

64. § (1) A nemzeti közszolgálati rádió, illetõleg a televízió feladatainak ellátására a Magyar Rádió Közalapítvány, illetõleg a Magyar Televízió Közalapítvány zártkörűen megalapítja a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MR Rt.) illetõleg a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTV Rt.).
(2) A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió - e törvény 141-143. §-aiban foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott idõponttól - a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány által alapított egyszemélyes részvénytársaságként működik.
(3) Az MR Rt.-re, az MTV Rt.-re és a Duna TV Rt.-re (a továbbiakban együtt: részvénytársaságok) e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.
(4) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
65. § A közalapítványok gyakorolják a részvénytársaságok vonatkozásában a Gt. 288-300. §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosultak azonban:
a) megváltoztatni a részvénytársaságok alapvetõ tevékenységi körét,
b) a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a részvénytársaságoktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot) elvonni,
d) a részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a részvénytársaság elnökének hatáskörébe tartozik.
 
A közgyűlés hatásköre

66. § (1) A kuratórium hatáskörébe tartozik:
a) a közszolgálati műsorszolgáltató, mint részvénytársaság alapító okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történõ közzététele,
b) a részvénytársaság elnökének megválasztása, a megbízatás egyszeri meghosszabbítása,
c) a részvénytársaság elnökének visszahívása, alelnökei megbízásának, a megbízás visszavonásának megtiltása - a részvénytársaság elnöke intézkedését követõ kuratóriumi ülésen,
d) a részvénytársaság elnöke visszahívásának kezdeményezése,
e) a részvénytársaság függetlenségének védelme,
f) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása, a Művelõdési Közlönyben történõ közzététele, a szabályzat követelményeinek érvényre juttatása, érvényesülésének évenkénti értékelése,
g) az archiválás rendjérõl szóló szabályzat jóváhagyása,
h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések évenkénti értékelése,
i) az alaptõke felemelése, leszállítása,
j) az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek és fõ összegeinek a jóváhagyása,
k) az évi adásidõ jóváhagyása, módosításának engedélyezése,
l) az új, magyarországi gyártású műsorszolgáltatásban felhasználásra kerülõ mozgóképes alkotásokra fordítandó pénzösszegek meghatározása, a külsõ gyártás arányaira is kiterjedõen,
m) a mérleg- és az eredménykimutatás jóváhagyása,
n) a részvénytársaságok felügyelõ bizottsági tagjainak megválasztása, visszahívása, a Gt. 13. §-ában foglaltakra figyelemmel,
o) a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatásának felmondása.
(2) A kuratórium elnöksége kizárólagos feladat- és jogköre:
a) a részvénytársaság elnöki tisztségére nyilvános pályázati felhívás kiírása, elbírálása, az elnök díjazásának megállapítása,
b) javaslattétel az elnök megválasztására, vagy új pályázat kiírása, javaslat az elnök visszahívására, illetve az elnöki megbízatás pályázat kiírása nélküli egyszeri meghosszabbítására;
c) a részvénytársaság gazdálkodásának ellenõrzése,
da) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű szerzõdésekhez elõzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,
db) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékű szerzõdések elõzetes jóváhagyása,
dc) ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,
e) javaslattétel a felügyelõ bizottsági tagok megválasztására és visszahívására, díjazásuk megállapítása,
f) javaslattétel a könyvvizsgáló megbízására és megbízásának felmondására, díjazásának megállapítása,
g) a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésének ellenõrzése, a kuratórium éves értékelésének elõkészítése,
h) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenõrzése, a kuratórium éves értékelésének elõkészítése.
 
67. § (1) A részvénytársaságok ügyvezetését az elnök látja el, igazgatóság nem működik. Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási jogviszonyt kell létesíteni, díjazását - évente egyszer - az általa vezetett társaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.
(2) A részvénytársaságok alelnöke(i) munkaviszonyban állnak.
 
68. § A részvénytársaság elnöke beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa irányított részvénytársaság tevékenységérõl.
 
69. § (1) Nem választható a részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelõzõ két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselõ, fõpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje volt.
(2) A részvénytársaság elnökét a pályázat alapján a kuratórium titkos szavazással választja négy évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes elképzeléseit a részvénytársaság tájékoztatási és kulturális műsorpolitikai célkitűzéseirõl, üzletpolitikájáról, valamint az elnökség által meghatározott egyéb kérdésekrõl.
(3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke megbízatása lejártát megelõzõen százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból megszűnése esetén azt követõen legkésõbb tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni.
(4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke megbízatását egy ízben pályázat kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított további négy évre meghosszabbíthatja.
 
70. § (1) A részvénytársaság elnöke a megbízatási ideje alatt nem lehet
a) országgyűlési képviselõ,
b) párt tagja,
c) a kuratóriumnak, a Testületnek tagja, elnöke,
d) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõ bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti kapcsolatban áll,
e) más, műsorszolgáltatással, illetõleg lapkiadással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag,
f) olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõ bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése van.
(2) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve az irányítása alatt álló részvénytársaságtól járó szerzõi jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.
(3) A részvénytársaság elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(4) A részvénytársaság elnöke - a tevékenységének megkezdése elõtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(5) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának lejártát követõ két évben nem lehet többségi állami részesedéssel rendelkezõ gazdasági társaságban vezetõ tisztségviselõ.
 
71. § A részvénytársaság elnöke e törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat keretei között irányítja a részvénytársaságot.
Ennek keretében:
a) dönt a műsorrendrõl,
b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,
c) elõterjeszti a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
d) elõterjeszti az archiválás rendjérõl szóló szabályzatot és gondoskodik végrehajtásáról,
e) meghatározza és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet és gondoskodik végrehajtásáról,
f) elkészíti a mérleg- és eredménykimutatást és jóváhagyásra elõterjeszti a kuratóriumnak,
g) elõterjeszti a szerzõdés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat [66. § (2) bekezdés dc) pont],
h) elõterjeszti a tárgyalási felhatalmazást, illetve elõzetes jóváhagyást igénylõ javaslatokat [66. § (2) bekezdés da) és db) pont],
i) gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve az alelnök(ök) alkalmazását,
j) gondoskodik mindazon további elõterjesztések elõkészítésérõl, amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a kuratórium határozata elõír,
k) gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
 
72. § A részvénytársaság elnöke a részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.
A részvénytársaság felügyelõ bizottsága
73. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését a felügyelõ bizottság ellenõrzi. Jogában áll az elnöktõl, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértõvel a társaság költségére megvizsgáltatni.
(2) A felügyelõ bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által választott tag kivételével a kuratórium választja négy évre. A felügyelõ bizottság tagjainak részleges cserélõdése vagy a felügyelõ bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelõ bizottság eredeti megbízásának idõpontjáig szól.
(3) A felügyelõ bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ.
(4) A felügyelõ bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá.
(5) A felügyelõ bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettõ tag jelen van.
(6) A felügyelõ bizottság köteles megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé terjesztendõ minden olyan jelentést, amely a kuratóriumnak, illetve az elnökségnek a részvénytársaság közgyűlési hatáskörébe tartozó vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.
(7) A részvénytársaság belsõ ellenõrzési szervezete a felügyelõ bizottság irányítása alá tartozik.
(8) A felügyelõ bizottság szervezetére, működésére egyebekben a Gt. és az alapító okirat elõírásai az irányadóak.
 
A részvénytársaság könyvvizsgálója

74. § (1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt. keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
 
A részvénytársaság gazdálkodása

75. § (1) Az állam a központi költségvetés "Országgyűlés" fejezetében a részvénytársaságokat a műsorterjesztési költségeiknek megfelelõ támogatásban részesíti.
(2)-(3)
(4) Az állam a központi költségvetés "Országgyűlés" fejezetében a Magyar Rádió Részvénytársaságot - a közalapítvány útján - a művészeti együttesek támogatása címén költségvetési támogatásban részesítheti.
(5) A részvénytársaság - a fõtevékenységének elõsegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére használhatja fel.
(6) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más műsorszolgáltatóban.
(7) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletõ, e törvény hatálybalépése elõtt keletkezett szerzõi jogosultság alapjául szolgáló műveket a közszolgálati műsorszolgáltatók, a birtokos műsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag saját műsorukban - felhasználhatják. E rendelkezés nem érinti - a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletõ szomszédos jogi jogosultságok kivételével - a szerzõi jogi jogszabályok alkalmazását.
 
76. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, a szervezeti és működési szabályzatban e korlátozás alól nem mentesített dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerzõdést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerzõdést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerzõdést a részvénytársaság felügyelõ bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerzõdési értéket meghaladó szerzõdéseirõl külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerzõdõ fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerzõdõ felek által teljesítendõ szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerzõdõ féllel kötött szerzõdéseket egybe kell számítani.

VISSZA