Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Március 15-e emberemlékezet óta az 1848-as forradalmi események ünnepnapja, ám 10 évvel korábban, 1838. március 15-én ugyanezen a napon volt a nagy dunai árvíz is, a maga 1030 centiméteres vízszintjével - olvasható a Történelem mindenkinek blogon.
Bár pesti árvíznek hívjuk, lényegében Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna-völgyét, köszönhetően annak, hogy többfelé, az egész szakaszon több jeges torlasz képződött, melyek különböző időkben szakadtak fel. Az ár tetőzése március 13-án Esztergomnál volt, majd március 15-én a pest-budai szakaszon. A Dunán az egyes "nagy emlékezetű" árvizek különböző okok miatt képződtek. Volt, hogy hirtelen egyszerre fellépő kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, volt, hogy tartósan fennálló, de közvetlen veszélyt nem jelentő kockázatot egy attól független másik tényező fordít természeti kárrá. Az 1838. évi jeges árat a tartós nagy hideg és a jégképződést követően tavasszal hirtelen fellépő magas árhullám okozta. A Történelem mindenkinek blog olyan megközelítésben próbálja a nagy dunai árvizet bemutatni, ahogyan máshol nem lelhető fel, részletekért és képekért látogasson el a blogra.
A kunok - a legtöbb nomád törzsszövetséghez hasonlóan - több törzs egymásba olvadásával alakultak néppé. A kunok egykor a Huang Ho folyó kanyarjától keletre élhettek, több türk nép társaságában - olvasható a Történelem mindenkinek blogon.