Bár pesti árvíznek hívjuk, lényegében Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna-völgyét, köszönhetően annak, hogy többfelé, az egész szakaszon több jeges torlasz képződött, melyek különböző időkben szakadtak fel. Az ár tetőzése március 13-án Esztergomnál volt, majd március 15-én a pest-budai szakaszon. A Dunán az egyes "nagy emlékezetű" árvizek különböző okok miatt képződtek. Volt, hogy hirtelen egyszerre fellépő kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, volt, hogy tartósan fennálló, de közvetlen veszélyt nem jelentő kockázatot egy attól független másik tényező fordít természeti kárrá. Az 1838. évi jeges árat a tartós nagy hideg és a jégképződést követően tavasszal hirtelen fellépő magas árhullám okozta. A Történelem mindenkinek blog olyan megközelítésben próbálja a nagy dunai árvizet bemutatni, ahogyan máshol nem lelhető fel, részletekért és képekért látogasson el a blogra.