Az Országgyűlés és a média közelharcának kezdete az első Orbán-kormány idejére nyúlik vissza. 1998 márciusáig a tévétársaságok csaknem teljesen szabadon mozoghattak a parlamentben, és a számukra kijelölt oldalsó páholyból korlátozás nélkül közvetíthették a plenáris ülések eseményeit - olvasható a Szuverén írásában. Minőségi változást az az országgyűlési elnöki rendelkezés hozott, amely a parlamenti zárt láncú kamerarendszer kiépítését követően kitiltotta a kamerákat az ülésteremből. Azóta csak robotkamerák készíthetnek felvételeket, és a műsorszolgáltatók csak a parlamenti stúdió gondosan szerkesztett képeit vásárolhatják meg, ami fogalmilag a kép- és hanganyagok cenzúrázását jelenti.

A tiltott területek köre 2004-ben bővült tovább; ekkor döntött úgy a Házbizottság, hogy kitiltja a tévéstábokat az ülésterem körüli folyosóról is. Az intézkedésre közvetlenül azután került sor, hogy az egyik kereskedelmi csatorna munkatársa rejtett kamerával azon kapott néhány képviselőt, hogy az általuk alkotott, dohányzást korlátozó szabályokat magukra nézve nem tekintik kötelezőnek, és a tilosban dohányoznak -írja a szerző. A teljes cikket elolvashatja a Szuverén oldalán.