Az egyik internetes hírportál hozzálátott a WikiLeaks-dokumentumok hazai vonatkozású részének feldolgozásához. Ezek az anyagok sajátos műfaji besorolás alá esnek, értelmezésük korántsem magától értetődő. Különlegességük abból fakad, hogy a magán és a nyilvános határán táncolnak: olyan nem nyilvános hivatalos dokumentumok, melyek közéleti relevanciája tagadhatatlan, hiszen a mindannyiunkat érintő politikai döntések hátterét tárják fel.

A különböző műfajba tartozó alkotások eltérő befogadói perspektívát igényelnek. Az olyan új „műfajok” esetében, mint amilyenbe a WikiLeaks-dokumentumok tartoznak, nem áll rendelkezésünkre bejáratott olvasószemüveg. Ezért ezt magunknak kell kialakítani. Ennek hiányában ugyanis félreértjük a dokumentumokban rejlő lehetőséget. „Hírként” olvasva őket csalódnunk kell, mondván, semmi új nincs bennük. Titkos összeesküvések „leleplezését” szintén hiába várhatjuk tőlük, hiszen a diplomáciához óhatatlanul hozzátartozó informális kommunikáció nem azonos az összeesküvéssel. Továbbá azt sem remélhetjük, hogy valamiféle megalapozott „igazság” derül ki belőlük, hiszen szisztematikus vizsgálódás helyett nem ritkán személyes benyomásokat tartalmaznak - olvasható a szuverén.hu oldalon.

De mi lesz a dokumentumok haszna? Mire jó az anyagok feldolgozása? A Szuverén friss cikkéből megtudhatja.