A 72 éves Biljana Plavsics volt az első boszniai szerb vezető, aki önként adta fel magát a törvényszéknek. A szerb nacionalista Plavsics Radovan Karadzsics egyik legközelibb szövetségese volt az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején. 2001 januárjában önként jelentkezett a hágai bíróságon, és ártatlannak vallotta magát az ellene emelt vádpontokban. Ezután - pere kezdetéig - szabadon engedték, majd videokapcsolat révén tett vallomást a törvényszéknek. Plavsics tavaly októberben - megváltoztatva korábbi álláspontját - bűnösnek vallotta magát emberiség elleni bűntettek egy rendbeli elkövetésében. A Nemzetközi Törvényszék ügyészei ennek fejében visszavonták az ellene emelt többi vádpontot.
A bíróságnak arról kell még döntenie zárt ajtók mögött, mely országban töltse le büntetését az elítélt. Mint a Reuters megjegyzi, kilenc európai ország biztosít börtönhelyeket a Nemzetközi Törvényszéken elítélt háborús bűnösök számára, köztük Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország.
Közben csütörtökön a hágai Nemzetközi Törvényszéken folytatódott Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pere is. A tárgyaláson a B92 információi szerint Colm Mangen ír tábornok kijelentette: nem rendelkezik adatokkal, melyek alapján leszögezhetné, hogy Milosevics bármilyen kapcsolatban állt volna a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) Dubrovnik elleni támadásaival. A tanú Dubrovnikban 1991. október elején egy nemzetközi megfigyelőcsoport tagjaként tartózkodott, de abban az időben nem voltak tervezett tüzérségi támadások Dubrovnik óvárosa ellen. Arra a kérdésre, hogy Dubrovnik ostromát a támadó csapatok koordinálták-e a JNH vezetésével, a tanú azt válaszolta: meglepné, ha egy ilyen akciót nem koordináltak volna a vezérkarral. "A tűzszüneteket is Belgráddal beszéltük meg, nem a Dubrovnik környéki operatív csoport parancsnokságával" - tette hozzá.