Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója hétfőn, a régiós bankszektorról készült tanulmányukat ismertetve elmondta: a befektetők az utóbbi években fantasztikus árakat kínáltak a bankokért, amiben kifejeződik a régiós bankpiac növekedési lehetősége és a várhatóan komoly megtakarítási lehetőség.
Ezt egyebek mellett azzal támasztotta alá, hogy a régióban a bankszektor még mindig lényegesen gyorsabban nő, mint a GDP: a 2003-as 9 százalék és a 2004-es 16 százalékos növekedés után 2005-ben az eszközállomány növekedése elérte a 35 százalékot. A növekedés fő hajtóereje Oroszország, amely a teljes régiós piac egyharmadát képviseli és tavaly 51 százalékos növekedést mutatott fel. A második legnagyobb piac Lengyelország 20 százalékos részesedéssel. A tavalyi növekedés alapján a legdinamikusabban fejlődő országok Ukrajna (95 százalék), Románia (54 százalék), Szerbia (40 százalék) és Bulgária (32 százalék).
A további kilátások ugyancsak kedvezőek, ugyanis, míg az euró-zónában a bankok mérlegfőösszege csaknem eléri a GDP 300 százalékát, addig a KKE régióban csupán 60 százalék. Az orosz bankrendszerben, ahol a GDP arányos eszközállomány még csak 45 százalék, különösen nagy a növekedési potenciál. Hozzátette ugyanakkor: a felvásárlási lehetőségek jelentősen szűkültek, a régióban a bankokat lényegében már eladták – kivéve Oroszországban és Ukrajnában –, mindössze féltucat jelentős bank maradt. Az orosz bankokat azonban nem adják könnyen: a vállalkozók tőkét akarnak, ám a kontrollt nem kívánják kiadni a kezükből – tette hozzá Simonyi.
A befektetők nem lanyhuló érdeklődése annak köszönhető, hogy a régiós bankszektorban még mindig jól lehet keresni. A marzsok ugyan folyamatosan szűkülnek, ezt azonban ellensúlyozza a volumen 3-5-szörös növekedése. A régiós bankok még drágábban működnek, mint a nyugat-európaiak (az átlagos költség/bevétel arány 74 százalék, szemben az utóbbiak 60 százalék feletti arányával). Ebben azonban szerepe van annak is, hogy a régióban a banküzemhez képest még kicsi a volumen. A piac növekedésével magától javulni fog a költséghatékonyság – vélekedett az igazgató.
A közép-kelet-európai bankok átlagos tőkearányos jövedelmezősége (ROE) és eszközarányos jövedelmezősége (ROA) még mindig jóval magasabb nyugat-európai társaikénál. A magyar bankok átlagos jövedelmezősége elmarad a régiós átlagtól, a nyugat-európainál azonban magasabb, akárcsak régiós társaié. A tranzakciós árak az idén nagyon megugrottak az eszközökre és a könyv szerinti értékre vetítve is. Az idén átlagosan a könyv szerinti érték 4,79-szeresét fizették a tavalyi 2,62 szeres szorzóval szemben, 2003-2006. között az átlagos P/BV szorzó 3,32 volt, de 8,8-szeres is előfordult.
Simonyi szerint nem valószínű, hogy ennél magasabbra mennek az árak, sőt egyes piacokon elindulhatnak lefelé. A kisebb, fél-egy százalékos piaci részeket például, amelyekből van egy tucat, nem fizetik meg a vevők, ezeket a piacon már jelen lévő nyugati bankok vásárolják majd meg és integrálják. Ha 4-nél nagyobb P/BV mutatót produkál a piac, az is nagyon jó – mondta Simonyi Tamás
Az OTP Bank az összes eszköz alapján a régióban az ötödik legnagyobb bank és ezt a helyet foglalja el a 2 milliárd euró feletti mérlegfőösszegű bankok között az eszközarányos megtérülést tekintve is – derül ki a KPMG adataiból. Az igazgató szerint az OTP-nek az akvizíciókat tekintve lassítania kellett, mert 1,5-2 évig is eltarthat, amíg az új szerzeményeket integrálja. Az újabb akvizíciókhoz egyébként tőzsdei szereplőként bármikor tőkéhez juthat, de kérdés, milyen áron.
Az OTP az utóbbi időben alárendelt kölcsöntőkével finanszírozta magát, ennek kockázati felára azonban az utóbbi három-öt hónapban megnőtt, ami visszafogja az expanziót – mondta. Ahhoz pedig magasabb részvényárfolyamra volna szükség, hogy tőkekibocsátással olcsón lehessen finanszírozni a terjeszkedést. A mostani részvényár Simonyi szerint alulértékelt.
