HVG |
A decemberben elfogadott gyógyszertörvény több ágon is ki akarja kényszeríteni a takarékosságot. Ennek eszközeként a gyógyszergyártók és -forgalmazók kötelező, 12 százalékos árkedvezményt kényszerülnek nyújtani az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), ezenkívül forgalmuk arányában befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kassza hiányának feltöltéséhez, illetve a vény nélküli gyógyszerekről az orvosokat tájékoztató, úgynevezett orvoslátogatók licence után egyenként 5 millió forintot kell fizetniük az eddigi 13 ezer forint helyett. Mindeközben a százalékosan meghatározott gyógyszerár-támogatási kulcsok is csökkentek - a 90 százalékos 85-re, a 70 százalékos 55-re, az 50 százalékos pedig 25-re mérséklődik -, ami azonos termelői árat feltételezve a medicinák térítési díjainak az emelkedésével jár. Ezt ellensúlyozandó az azonos hatóanyagú orvosságok közül az orvosnak a leggazdaságosabbat kell felírnia, hacsak a beteg nem ragaszkodik máshoz.
"A piac átrendeződése szinte azonnal megkezdődött" - mondta a HVG-nek Feller Antal, a nagykereskedő Hungaropharma Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az év első napjaiban nagyarányú spájzolás kezdődött, aki csak tehette, a szokott mennyiség dupláját váltotta ki, hogy a január 15-étől csökkenő gyógyszerár-támogatási kulcsok hatásaként bekövetkező áremelést legalább néhány héttel elodázza. Még csak a változás előszele érződik abban, hogy keresetté váltak olyan készítmények is, amelyek eddig alig fogytak: az egyik olcsó, generikus vérnyomáscsökkentőből például tavaly mindössze hatszáz dobozt értékesített a Hungaropharma, az idén már havi több ezer darabra kapott megrendelést. A hirtelen keresletnövekedésre a gyártók nem tudnak azonnal reagálni, az említett gyógyszerből legkorábban március végére ígérnek szállítást.
"Szó sincsen fantomkészítményekről. Ezek a szerek léteznek, s ha lesz rájuk kereslet, nagyobb mennyiségben is tudunk szállítani, bár azt figyelembe kell venni, hogy az átfutási idő akár féléves is lehet" - erősítette meg a nagykereskedő tapasztalatait a Generikus Gyártók Egyesületének elnöke, Hozmann László. A gyógyszertárakban az okozza a legnagyobb fejtörést, mit mondjanak azoknak a betegeknek, akiket nem tudnak kiszolgálni. A gyógyszerész ugyanis arra nem kap választ az informatikai rendszeréből, hogy a megrendelt orvosságot másnap tudja-e szállítani a nagykereskedő, aki manapság legalább annyira óvatosan készletez, mint maga a patikus. Ezért vagy visszaküldik a beteget az orvoshoz, hogy írjon fel neki mást, netán a legolcsóbb helyett egy valamivel drágább gyógyszert ajánlanak.
Ellátási zavarokat prognosztizált a négy nagy magyarországi gyógyszergyártó is a múlt héten. Továbbá beruházások visszafogását vetítették előre arra az esetre, ha a kormány által tervezett formában valósulnak meg az új gyógyszerpiaci regulák. A Magyarországon összesen 151 milliárd forintot forgalmazó négy gyártó azzal kalkulál, hogy számukra az idén összesen 20 milliárd forint többletterhet okoznak a kormány intézkedései, az 52 milliárd forintos forgalmával piacvezető Sanofi Aventis egymagában 10 milliárd forintra teszi a kiesést. A cégek egyelőre a lehetséges költségmegtakarításokat veszik számba, felülvizsgálják beruházási terveiket és kínálatukat. A Richter Gedeon Nyrt. 10 milliárd forintos beruházás-visszafogásról számolt be, az izraeli tulajdonú Teva Zrt. - az egykori Biogal - pedig jelezte, hogy 100 millió dolláros fejlesztéséhez valószínűleg más terepet választ. A 33 milliárd forintos hazai forgalmával a piac negyedik legnagyobb szereplője, az Egis Gyógyszergyár Nyrt. arra jutott, hogy 373 forgalmazott termékéből a kisebb mennyiségben előállított, eddig sem túl nyereséges - összesen 1,5 milliárd forint árbevételt hozó - készítményeiből mintegy hetvenet kivon a piacról. A hazai gyógyszerforgalom nagyobb részét adó, eredeti gyógyszereket gyártó úgynevezett innovatív termelők kevésbé hangosak, számukra az a kérdés, hogy a - jellemzően külföldi - anyavállalatok hogyan tűrik majd a várhatóan hektikus megrendeléseket. Leitner György, a GSK Kft. ügyvezetője azt állította a HVG-nek, hogy Magyarországon valamennyien a legalacsonyabb európai áron forgalmaznak, abból nem tudnak engedni. A cég egyébként már negyvennel csökkentette kétszáz fős magyarországi létszámát.
A rendszer megbolygatása (Oldaltörés)
A gyártókat nem is annyira az intézkedéscsomag legnagyobb tétele, a forgalom után az OEP-nek befizetendő 12 százalék nyomasztja. "Nagy csapás, de befizethető, ha tudnánk, hogy átmeneti intézkedésként tesszük" - mondta a HVG-nek Gál Péterné, az Egis vezérigazgatója. A teljes támogatási rendszer megbolygatása azonban szerinte tervezhetetlenné teszi az üzletmenetet. Az eddigi éves felülvizsgálat helyett a negyedévenkénti fixesítés (a legolcsóbb készítményhez igazított támogatás meghatározása) miatt nem lehet tudni, melyik gyógyszer előállítása lehet nyereséges, sőt a legolcsóbbnál 20 százalékkal drágábbra árazott termék ki is esik a támogatott készítmények sorából. "A termelést nem lehet rángatni, a piac ellátásához három-négy hónapra van szükség, attól számítva, hogy megvan a hatóanyag" - állítja a vezérigazgató. Az intézkedések elvileg az alacsonyabb áron elérhető generikumok felé terelik a forgalmat, a másolt tabletták gyártói mégsem elégedettek, mert a piacra lépés sorrendjében egyre alacsonyabb árra kötelezik őket: az elsőnek az eredeti készítmény 30 százalékával, a következőknek újabb 10-10 százalékkal kell mérsékelniük az árat. Ez pedig a később piacra lépőknek már nem hoz nyereséget. Gyógyszerhiányt jósolnak a gyártók amiatt is, hogy a referenciatermékké váláshoz az eddigi 3 százalékos piaci rész helyett most már elegendő 1 százalék, ami adott esetben akár 15 ezer doboz eladásával is elérhető - de korántsem elegendő a biztonságos ellátáshoz. Gál Péterné mindezen tényezők miatt lefelé menő árspirál kialakulásától tart, valamint attól, hogy a magyar piac ellátói a nagy mennyiségben és olcsó munkaerővel termelő kínai és indiai gyártók közül kerülhetnek ki. Bár az olcsó áru sem feltétlenül gyenge minőségű: többnyire a multiknak is van bázisuk a távoli országokban, s például a Richter indiai közös vállalata, a Richter-Themis Ltd. éppen tavaly kezdte meg működését.
Megrostálják a termékeket |
38 640 forintra estek le. Ebben szerepe volt az orosz gyógyszerpiacot érintő támogatás visszafogásának is (HVG, 2006. október 21.), ami a Richter esetében mintegy 5 milliárd forint bevétel-, illetve 1,3 milliárd nyereségkiesést okozhat, az Egis pedig az Oroszországban és egyéb régióbeli országokban tervezett 25 százalékos növekedését 15 százalékra vette vissza. Márpedig 2005 második félévétől éppen az orosz piac kedvező lehetőségeitől várt vaskos bevételek tették kedveltté a két értékpapírt befektetői körökben.
Ezzel együtt a magyar költségvetési megszorítások hatását ítéli nagyobbnak Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, hiszen az Egisnél összességében mintegy 20 százalékos (3,5 milliárd forint), a Richternél 8 százalékos (4 milliárd forint) eredményromlással kalkulál. "Elég keményen csattant az ostor a gyártókon" - értékelte az intézkedéscsomagot, sőt ennél rosszabb forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, abból kiindulva, hogy a kormány novemberben érzékeltette: szívesebben látná, ha az originális és a generikus gyógyszerek ára közti különbség az eddigi 40 százalékról 50 százalékra nyílna. Ez pedig a támogatáscsökkentés 5-8 százalékra becsült kereslet-visszafogó hatásával együtt - a legrosszabb verziót feltételezve - akár az Egis teljes, belföldi forgalomból származó, 6-7 milliárd forintos eredményét elviheti, a Richter esetében pedig 8 milliárddal faraghatja le a profitot. Ennek ellenére a Concorde egy év múlva megtippelt célára nem a vészforgatókönyvet tükrözi, hiszen az Egist 29 750, a Richtert 47 400 forintra várja.
Derűre ború köszönt a gyógyszercégeknél. Az Egis például a 2006 szeptemberében zárult üzleti évben arról számolhatott be, hogy "pénzügyi helyzete továbbra is rendkívül kedvező", egy év alatt egyötödével, 87 milliárdra növelte az árbevételét - ezen belül a belföldi forgalmát 12 százalékkal -, adózott eredménye pedig 17,7 milliárdra, 50 százalékkal javult. A Richter-csoport hasonló robogásról adott számot 2006 első kilenc hónapjában: a konszolidált árbevétel több mint egynegyeddel, 158,7 milliárd forintra nőtt, a mérleg szerinti eredmény pedig több mint 40 százalékkal, 43,6 milliárdra javult. Az értékesítési és marketingköltségek például 30 milliárd forintra rúgtak, ehhez mérten nem látszik mérlegborogatónak az új szabályok szerint az orvoslátogatókra kirótt regisztrációs díj, amely mintegy 1 milliárd forintos terhet jelent a cégnek. A nyereség leapadását a gyártók azért tartják veszélyesnek, mert elviheti a kutatási, illetve beruházási-fejlesztési forrásaikat.
Az imponáló növekedésnek azonban az idén vége szakad. Az Egis csaknem katasztrófajelentést közölt január végén: az első negyedévben 22,4 milliárd forint bevétel mellett mindössze 1,3 milliárd adózás előtti eredményről adott hírt. De az előrejelzések szerint profitcsökkenéssel kell számolnia a magyar piacon forgalmazó összes gyógyszercégnek. Az IMS Health Kft. a gyártók múlt évi, termelői áron számított összes forgalmát 513 milliárd forintra teszi, ami 12 százalékkal haladja meg az előző évit. Már ez is tempóvesztésnek számít, hiszen a korábbi években jellemzően 17 százalékos éves növekedést mértek. Jövőre viszont már csak a világ átlagos forgalomnövekedéséhez hasonló, 7 százalékos bővülést jelez előre az IMS, leginkább a gyógyszerpiacot érintő megszorítások, illetve az olcsóbb generikumok árcsökkentő hatása miatt.
GÁTI JÚLIA, VITÉZ F. IBOLYA
