A megvizsgált betegek 28 százalékánál agyi vérkeringési zavarokat észleltek - mondta Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa, akinek az osztályán fél éve működik a szűrővizsgálat elvégzéséhez szükséges transzkraniális, azaz a koponyacsonton keresztül ható ultrahang.

Eddig kétezer beteg szűrését végezték el, a betegek csaknem harmadánál agyi vérkeringési zavarokat mutattak ki. A betegeket adott esetben úgy kell érteni, hogy álmatlanságban, esetleg rövid távú memóriazavarban, hangulati labilitásban szenvedő emberekről van szó, akiknek korábban nem volt agyi vérkeringési zavara, vagy legalábbis a páciensek nem tudtak róla - mondta Káposzta Zoltán országos szakfelügyelő neurológus, a budapesti Jahn Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa.

Magyarországon igen magas az agyi érkatasztrófák (stroke) előfordulási aránya: az 55 év alattiaknál a korábbi uniós tagországok átlagának a hatszorosa, a teljes lakosságot nézve pedig a kétszerese. Évente 40-50 ezer betegnél alakul ki stroke, s közülük 18 ezer meghal. Ez nagyrészt az agyi kiserek károsodásának magasabb arányával magyarázható, s kialakulásában a kezeletlen hipertónia, cukorbetegség és a magas koleszterinszint játssza a főszerepet.

Az elvégzett szűrés hipotézise, hogy a transzkraniális ultrahang segítségével az alvászavarok egy részében agyi keringési elégtelenséget lehet kimutatmi. Az álmatlanság, különösen az éjszakai felriadás ugyanis lehet tünet is, amellyel a szervezet riadóztat, jelezvén, hogy baj van az agy vérkeringésével.

Káposzta Zoltán ismertetése szerint azoknál a betegeknél, akiknél agyi vérkeringési zavarokat észleltek, komputeres tomográfiát (CT) végeztek, s 13 százalékuknál a vizsgálat eltérést mutatott ki az agyállományban. "Az esetek többségében úgynevezett lakunáris, azaz 5 millimétert meg nem haladó néma infarktust szenvedtek el. Ezek kialakulását a betegek nem vették észre, mert nem jártak sem bénulással, sem érzészavarral. Viszont tudjuk, hogy az infarktusok jelenléte a stroke rizikójának tízszeres növekedését jelenti" - hangsúlyozta a főorvos.

Ismertetése szerint megnézték, hogy milyen rizikófaktorok mutathatók ki ezeknél a betegeknél: szűrtek ki cukorbetegeket, hipertóniásokat, s magasabb koleszterinszintet. "A transzkraniális ultrahanggal nagyon sok olyan beteget lehet kiszűrni, akiknél nagyon magas az agyi érkatasztrófa rizikója. Az álmatlanság, amely mögött agyi érbetegség húzódhat meg, olyan zavaró tünet, amely a pácienseket elviszi az orvoshoz. Így lényegében nagyon sok olyan beteget lehet kiszűrni, akiknél igen magas a stroke rizikója. Megfelelő kezelés esetén ez a nagyon magas kockázati tényező csökkenthető" - hangsúlyozta a főorvos.

Az álmatlanság mögött húzódó szervi betegségek indokolják olyan multidiszciplináris teamek felállítását, amelyekben ideggyógyász, belgyógyász, pszichiáter van. Az alvászavarban szenvedő betegeket ki kellene vizsgálni, meg lehetne gyógyítani, ahelyett, hogy altatókat szednének. Az otthon forgalmazott altatószerek között vannak olyanok készítmények is, amelyek lassítják agyi véráramlást. Különösen veszélyes szedésük olyan betegek esetében, akiknél épp az agyi vérkeringési zavar okozza az alvászavart. Ha olyan gyógyszert szednek, amely tovább rontja az amúgy is lassú agyi vérkeringést, reggelre megbénulhatnak - tette hozzá.