szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

Ötvenévesek az úgynevezett Contergan-bébik, akik az ötvenes évek végén a hasonló nevű gyógyszer következtében torzszülötten, kéz vagy láb, sokszor mindkettő nélkül jöttek a világra. A tragédiát okozó szer hatóanyaga ismét forgalomba került, miközben a gyógyszerfejlesztő máig nem ismerte el hibáját.

Több mint tízezer torzszülött, a belső szervek rendellenessége, pszichés, illetve érzékszervi deformációkkal, perifériás ideggyulladás, amely bénulással járt - mindez a világ egyik leghírhedtebb gyógyszerkatasztrófájának, a Contergan-ügynek a gyors mérlege. A tragédia még ma is aktuális: közel 3,5 ezer, súlyos születési rendellenességgel - édesanyjuk a terhességgel járó reggeli rosszullétek ellen szedte a thalidomid hatóanyagú gyógyszert - világra jött gyermek ma is él, idén ötvenévesek.

Contergan-bébi. Egy gyógyszer mellékhatásai
© AP
Az 1957 őszén piacra dobott Contergan nevű gyógyszer - elsősorban altatószernek szánták, de ajánlották nyugtatóként, sőt pánikbetegség, migrén illetve hányinger ellen - nagyon hamar népszerű lett, ugyanakkor a vény nélkül kapható orvosság óriási profitot jelentett az azt gyártó cégnek. A kismamák számára egyáltalán nem volt ellenjavallat, sőt a Contergan egyik legfőbb célcsoportja - a nyugodt alvás érdekében és a hányinger ellen - az áldott állapotban lévő nők voltak. 

Ám a siker csak addig tartott, amíg 1958 második felétől jelentősen megnövekedett a súlyos fejlődési rendellenességgel - vagy halva - született gyermekek száma. A gyanú kezdettől fogva a thalidomidra terelődött, hiszen az anyák életében a szóban forgó gyógyszer volt a közös nevező. Mindennek ellenére - valószínűleg a cég jelentős politikai befolyásának köszönhetően - első menetben csak vénykötelessé tették, majd miután egy Widukind Lenz nevű orvoskutató nyilvánosságra hozta a tabletta, s annak legfőbb alapanyaga, a thalidomid bizonyítottan súlyos mellékhatásait, 1961 novemberében betiltották.

A tragédia főként az európai országokat érintette, beleértve Magyarországot is, igaz, itt csak néhány esetről tudunk. Legnagyobb mértékben Németországot sújtotta, a gyógyszer számlájára írható születési rendellenességek csaknem fele ott történt. De nagy számban születtek végtag nélküli gyerekek Nagy-Britanniában, Olaszországban, illetve Spanyolországban. Az Egyesült Államok az élelmiszer- és gyógyszerellenőrzési hatóság (FDA) óvatosságának köszönhetően szinte teljesen  - a légikísérők néhány tablettát azért becsempésztek a kontinensre - megúszta a rettenetes gyógyszert, ugyanis hiába vártak újabb és újabb magyarázatokat a gyártótól a különféle hiányosságokra, nem kaptak választ. Így a nyugati országok között egyedüliként nem engedélyezték a thalidomid hatóanyagot. Egy év múlva kiderült, nekik volt igazuk, az FDA nemzetközi tekintélye óriásit nőtt.

De hogyan következhetett be ilyen mértékű tragédia? Még ma is vita tárgyát képezi, hogy a gyógyszerfejlesztő cégnek milyen teszteléseket kellett volna még elvégeznie, s vajon kiderült volna ezek során, hogy születési rendellenességet okozhat az új szer. Számos kutató érvelt amellett, hogy a gyógyszert azonnal vissza kellett volna vonni, rögtön azután, hogy az ideggyulladásra fény derült, így csökkenthették volna az áldozatok számát.

"Az ötvenes évek gyógyszerfejlesztései, a tudomány fejlettsége és a szabályozó gyakorlat ötven évvel ezelőtt még nem volt túl kifinomult, hiányoztak az olyan vizsgálatok, amelyek nélkül ma már elképzelhetetetlen egy szer engedélyezése" - ad gyors magyarázatot a hvg.hu-nak Botz Lajos főgyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetemen működő Gyógyszerészeti Intézmény és Egyetemi Gyógyszertár vezetője. A Contergan-ügy minden bizonnyal mérföldkő lett a gyógyszergyártásban, hozzájárult a piac teljes átalakulásához: nyomában mindenütt átszervezték a gyógyszerellenőrzést, illetve megerősítették az engedélyezési eljárásokat - teszi hozzá. Az eset óta minden leendő gyógyszert kötelező megvizsgálni várandós állatokon, megállapítani, hogy a szer okozhat-e a magzat fejlődésében bármilyen rendellenességet. 

A Contergan szörnyű mellékhatásáért az úgynevezett királis molekulák voltak a felelősek. A későbbi vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy a szer gyártásakor keletkező molekulapár közül csak az egyik hatásos fájdalomcsillapító, a másik súlyosan károsítja a magzatot. E molekulák egy kép-tükörkép párból állnak, legfőbb jellemzőjük, hogy a kép- és a tükörkép-molekula hasonló tulajdonságú molekulákkal kölcsönhatásba lépve különféleképpen viselkedik, más-más hatást vált ki. A gyógyszergyártók a tragikus esetet megelőzően a királis gyógyszermolekulákat a kép és a tükörkép 1:1 arányú keverékeként hozták forgalomba, noha pontosan tudták, a két változat biológiai hatása különböző lehet. A Contergan-ügy nyilvánvalóvá tette, hogy többé nem lehet királis molekulákat együtt felhasználni a gyógyszergyártásban: a molekulapárokat minden esetben szét kell választani, s külön-külön megvizsgálni őket.

Nem tűnt el a süllyesztőben (Oldaltörés)


Noha mindenki azt hitte, hogy a botránnyal a thalidomid nevű hatóanyagnak befellegzett, valójában sosem tűnt el. Azóta is több tízezer páciensen alkalmazták, és a vények száma csak emelkedett, ahogy a doktorok új felhasználási területet találtak az összetevőknek.  

A balsikerű gyógyszer új köntösben. Ártalmatlan?
© AP
A gyártó azt ígérte, soha többé nem fogják kereskedelmi forgalomba hozni a kérdéses hatóanyagot, ennek ellenére továbbra is kapcsolatban maradt a kutatókkal, akik alternatív alkalmazhatósági lehetőségek után kutattak. Így az utóbbi években azt igyekeztek bizonyítani, hogy a szerrel hatékonyan kezelhető a rák és a lepra. A hatvanas évek közepén az izraeli Jacob Sheskin arra használta, hogy a lepra komplikációjaként fellépő ENL-t (erythema nodosum leprosum) kezelje.

1998-ban az FDA - annak ellenére, hogy 1960-ban megtagadta a Contergan engedélyezését - szigorú követelmények mellett jóváhagyta a Celgene Corp. nevű gyógyszerfejlesztő cég kérését, miszerint Thalidomid név alatt az ENL kezelésére dobnák piacra az orvosságot. Az újbóli bevezetés mellett szólt az is, hogy számos kísérlet szerint a hatóanyag eredményes lehet a vérrák egyik fajtája, a myeloma multiplex kezelésében. Később az egészségügyi világszervezet (WHO) amellett foglalt állást, hogy a thalidomid alkalmatlan az ENL kezelésére, illetve súlyos mellékhatásai lehetnek.

Ennek ellenére -  a rák gyógyításában elért eredmények miatt - az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), az Európai Unió illetékes hivatala engedélyezte a gyógyszer újbóli forgalmazását. Igaz, azzal a feltétellel, hogy a betegtájékoztatóban hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet arra: a thalidomid hatóanyag születési rendellenességeket okoz. A gyógyszert az amerikai gyártótól lehet beszerezni az unió tagországaiban, a több ezer torz gyermek megszületésért felelős gyógyszer hatóanyagát tartalmazó készítmény már akár Magyarországon is elérhető.

"Nincs mitől tartanunk, ma már teljesen körültekintően alkalmazzák a thalidomid hatóanyagot" - nyugtatgat Botz Lajos, hozzátéve: mivel vényköteles, kizárt, hogy illetéktelenek jussanak hozzá. Az óvatosság miatt nem ajánlott  várandós nőknek, de a szer ma már a hatóanyag-molekulának csak a "jó" változatát tartalmazza.

A gyógyszer ellenzői azonban - köztük azok, akik fogyatékkal születtek - attól tartanak, hogy a thalidomid újbóli népszerűsége ismét tragédiákhoz vezethet. Brazil példára hivatkoznak: az országban 1985 óta használják a szert a lepra kezelésére, s azóta több száz gyerek született torzan. Ilyen eset az Egyesült Államokban és Európában nem fordult ugyan elő, de a bajt nem lehet kizárni, ha ismét egyre többen juthatnak hozzá. Állítják: noha a Contergan-gyerekek már ötvenévesek, elképzelhető, hogy az ellenőrzés hiánya miatt a világ többi részén nem is olyan rég még születtek a hatóanyag következtében eltorzult csecsemők.

Elmaradt bocsánatkérés (Oldaltörés)


A még életben maradt sérült emberek öregedésükkel egyre több problémával szembesülnek. S az anyagi nehézségek sem könnyítik meg a helyzetüket, ugyanis azokat sem kárpótolták megfelelően, akik kaptak egyáltalán némi jóvátételt. (Németországban, illetve Angliában juttatásban részesültek, míg Európa többi országaiban semmilyen kártérítést nem kaptak.)

Contergan-plakát. "Állatokon sikeresen tesztelve"
A szülők és a gyártó között több mint tíz évig tartó bírósági hercehurca kezdődött az eset után, ám a gyártó cég a mai napig nem ismerte el felelősségét az ügyben, és jogi úton sem marasztalták el a vállalatot. De végül mégis megtört a jég: 1971-ben a gyógyszergyártó 110 millió márkát - mai értéke körülbelül 50 millió euró - fizetett be az áldozatait segítő állami pénzalapba, amit az akkori német kormány megtoldott 51 millióval. Ebből az alapból kapnak csekély megélhetési segítséget az áldozatok. A havi "Contergan-"pótlék" maximum 545 euró (137 ezer forint), ami rendkívül csekély a megélhetéshez Németországban.

Az áldozatok nemrég létrehozott nemzetközi szervezete, az International Contergan Thalidomide Alliance (ICTA) a túlélők számára egyenként egységesen körülbelül évi 1 millió eurós további kártérítést követel tíz évre, és erről akar tárgyalni a német kormánnyal, illetve a gyártóval. A gyógyszergyártó "agresszív támadással" vádolta meg a nemzetközi szervezetet, és közölte, csak a Contergan-áldozatok németországi szövetségével hajlandó tárgyalni. Ettől függetlenül májusban bejelentették: hozzájárulnak az áldozatok életminőségének javításához, s 50 millió eurót helyeznek el abban az alapban, amely a legfrissebb felmérések szerint 2800 (csak Németországban) életben lévő áldozat megsegítését szolgálja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Plázs

Be kellene tiltani a gyógyszerreklámokat?

Az Egyesült Államokban ismét napirendre került a gyógyszerreklámok betiltásának kérdése, mert több társadalmi szervezet szerint több gondot okoznak, mint amennyi hasznuk van. Persze haszon azért jócskán keletkezik: a portékáikat hirdető gyógyszergyárak pénztáraiban.

MTI Plázs

Milyen gyógyszereket hamisítanak?

A megelőzés a fő iránya a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemnek, amely egyben fontos része a június végén a kormány elé kerülő Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiának - mondta Posteinerné Toldi Márta, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese.

Csikász Brigitta Plázs

Melyik gyógyszer lehet életveszélyes?

Nem ritka a patikákban, hogy a beteg, hallva a gyógyszerekért fizetendő borsos árat, nem váltja ki minden receptjét. Esetleg megpróbálja olcsóbban beszerezni a pirulákat, kéz alatt, vagy éppen az internetről. Ám a piacon árult vagy az interneten hirdetett termékeket a szakemberek kockázatosnak tartják, hiszen nem tudni biztosan, a készítmény milyen és mennyi hatóanyagot tartalmaz.

A gyerekek kétharmada szerint haszontalan, amit az iskolában tanulnak

A gyerekek kétharmada szerint haszontalan, amit az iskolában tanulnak

Akár 11 fok is lehet, de esni fog

Akár 11 fok is lehet, de esni fog

Ötven darab öttalálatos volt a hatos lottón

Ötven darab öttalálatos volt a hatos lottón

Macsó kinevezési gyakorlat: továbbra is kevés a női vezető Magyarországon

Macsó kinevezési gyakorlat: továbbra is kevés a női vezető Magyarországon

Hét kameráról álmodik a Xiaomi, és mind a keretből bújna elő

Hét kameráról álmodik a Xiaomi, és mind a keretből bújna elő

A holland miniszterelnök bocsánatot kért a zsidóktól a holokauszt miatt

A holland miniszterelnök bocsánatot kért a zsidóktól a holokauszt miatt