Kevin Volpp, a Pennsylvania Egyetem Orvosi Kara és a Wharton Üzleti Főiskola egészségügyi ösztönző központjának igazgatója és munkatársai közel 900 dohányzó dolgozót vontak be a vizsgálatba, a résztvevők felerészben az anyagilag ösztönzött csoportba kerültek, felerészben pedig a kontrollcsoportba. Nagyrészt európai származásúak voltak, körülbelül kétharmaduk férfi és kétharmaduk legalább főiskolát végzett, általános egészségi állapotuk jó volt.

100 dollárt ajánlottak fel azért, ha részt vesznek egy dohányzásról leszoktató programban, további 250 dollárt, ha hat hónapon belül leszoknak és még 400 dollárt, ha további hat hónapig nem gyújtanak rá. Ezt a hajból vagy vizeletből vett mintában mért kotininszinttel ellenőrizték, amely vegyület csak akkor van jelen, ha valaki dohányzott. 9-12 hónappal a vizsgálat kezdete után az ösztönzött csoport 14,7 százaléka szokott le, szemben a kontrollcsoport 5 százalékával. 15-18 hónap után 9,4 százalék maradt füstmentes, míg a kontrollcsoportban 3,6 százalék.

Volpp szerint az anyagi ösztönzés sokat segített a leszokásban, hiszen a távolabbi egészségügyi következmények kevesebb embert késztetnek a dohányzás abbahagyására. A munkáltató is jól jár, mert nő a hatékonység és csökkennek az egészségügyi kiadások.

„Évente a dohányosok mindössze 2-3 százaléka tud leszokni” – mondta el Thomas Glynn, az Amerikai Onkológiai Társaság tudományos igazgatója, miközben a dohányosok 70 százaléka mondja azt, hogy le szeretne szokni. A dohányzás a megelőzhető korai halálozások vezető oka az Egyesült Államokban.

Hasonló elven működött egy, az American Journal of Preventive Medicine folyóiratban közzétett vizsgálat is, ahol 50 év felettieket próbáltak meg anyagi eszközökkel rávenni a sétára és 31 százalékos aktivitásnövekedést értek el.