szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Génmódosított dohánynövénnyel termeltetnek szert 1-es típusú diabétesz gyógyítására - jelentették be olasz kutatók a BioMed Central Biotechnology című online tudományos portálon csütörtökön.

Az uniós támogatással zajló kutatásban az interleukin-10 elnevezésű gyulladásgátló hatású fehérjét termeltetik genetikailag módosított dohánynövénnyel. Ez a szer az inzulinfüggő, 1-es típusú diabétesszel és más autoimmun betegségekkel élő páciensek kezelésére használható.
   
Az antitesteken alapuló gyógyszereket és vakcinákat ma fermentorokban, sejtkultúrákkal termeltetik. Mario Pezzotti, a Veronai Egyetem munkatársa azonban úgy véli, hogy hatékonyabban lehetne előállítani a földeken, mivel a növények a világ legolcsóbb fehérjegyártói. "A dohány fantasztikus növény, mert könnyű genetikailag átalakítani, és egyetlen sejtből is könnyedén állítható elő a teljes növény" - indokolta választásukat Pezzotti.
   
A kutatók hamarosan megkezdik az állatkísérleteket, amelyekben autoimmun betegségben szenvedő egereket etetnek majd a transzgénikus növénnyel. Embereken később tervezik a próbák megkezdését. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Elhízás és dohányzás: időzített bombák

Valóságos időzített bombaként írja le a kínai egészségügyről megjelent friss tanulmány az olyan, többek között az elhízásra és a dohányzásra visszavezethető krónikus betegségeket, mint a rák, illetve a légzőszervi és szívbetegségek.

MTI Plázs

A világ legnagyobb dohányzási tilalma

India jelenleg 120 millió dohányzó állampolgárának életét alaposan megváltoztatja a világ legnagyobb dohányzási tilalma, amelynek alapján a hatalmas ország semmiféle nyilvános helyén nem lehet többé rágyújtani. A tiltásban szerepe volt egy tanulmánynak, amely szerint 2010-re az országban egymillió halálért lenne felelős a dohányszenvedély.

MTI Plázs

Vattacukorral növesztenek szövetpótló anyagot

Új szerepben bukkant fel a vattacukor: a ragacsos édesség segíthet kialakítani a véredények hálózatát laboratóriumban növesztett csontban, bőrben vagy izomban - közölték amerikai kutatók a Soft Matter című szaklap online változatában.