Flickr (Creative Commons)

Bármilyen szigorú is legyen a böjtölés, a visszafogott napokat követően szinte mindenhol igen-igen gazdag a húsvéti asztal. És mik is azok az ismert, vagy kesésbé ismert ételek, amelyek ezen a jeles ünnepen Húsvétkor kókonya vagy másnéven pászka – megszentelt húsvéti ételek kerülnek az asztalra. 

Az ételeket húsvét vasárnap kosárban viszik a templomba, ahol aztán megszentelik őket. A klasszikus húsvéti ételek tojás, kalács, sonka, de néhol torma, tejtermékek, bárány és bor is kerül a kosárba. Bármi is legyen benne, a sonkát kivéve – mely még a téli disznóölésből megmaradt füstölt étel – valamennyi étel többletjelentéssel bír.

A tojás az élet, a termékenység és az újjászületés szimbóluma – úgy támadt fel Jézus, ahogy a tojásból új élet születik. A piros szín, melyre hagyományosan festik, Jézus vérét jelképezi, de ugyanennek a színnek a hiedelem mágikus, védő erőt is tulajdonított. 

Flickr (Creative Commons)

A tojásajándékozás a megváltás kiváltságára emlékezti az ajándékozottat – manapság ezt a jelentéskört legtöbbször a feledés homálya fedi. A húsvéti bárány áldozati étel, az emberiség megváltására érkezett Jézust, Isten bárányát szimbolizálja. A néhol megjelenő torma a keserűség jelképe. 

Ételek a világ körül 
A bárány számos országban fontos részét képezi a menünek. Görögországban a báránybelsőség kokoretsi, azaz nyárs illetve magiritsa, azaz leves formájában kerül az asztalra, de Olaszországban is övé a főszerep: rendszerint sülten tálalják fel. A zsidó húsvét is elképzelhetetlen bárány nélkül. Szédereste, az egyiptomi menekülés emlékét örző étkezésen a zsidó asztalokra szédertál kerül, mely a mi húsvéti kosarunkhoz hasonló: az élet múlandóságát, az áldozatot és a reményt szimbolizáló tojás, bárány, keserű füvek, zöldfélék, sós víz és macesz, azaz keletlen kenyér kapnak benne helyet.  

Flickr (Creative Commons)

Sok helyen számunkra ismeretlen dolgok is kerülnek az asztalra. A jugoszláv utódállamokban a húsvéti tálon található 12 tojástartó bemélyedés a 12 apostolt szimbolizálja, a só pedig, mely a tál közepén található mélyedésbe kerül, Krisztusnak mint az élet sójának jelképe. 

Lengyelországban az asztal dísze a kézzel, vajból készített bárány. Érdekes fogás az ecuadori Fanesca nevű leves, melyet kizárólag az ünnepi időszakban készítenek sózott tőkehalból, tökfélékből, babból és a Jézus tanítványait jelképező 12 féle gabonából.

A különböző országokban a legkülönfélébb édességeket fogyasztanak. Nagy-Britanniában apró fűszeres-mazsolás bucikat készítenek kereszttel a tetején vagy könnyű gyümölcstortát, melyen a 11 marcipán golyó Jézus igaz tanítványait jelképezi. 

Olaszországszerte galamb formájú, cukorral és mandulával meghintett, néha tojáslikőrkrémmel töltött kalács, vagy Nápoly környékén ricottával töltött pastiera kerül az asztalra. Kelet-Európa kedvelt húsvéti édessége a csokoládés kalácsféle, a babka, melyet az innen származó hívők a zsidó konyhába is meghonosítottak. 

Romániában és Bulgáriában az olasz panettonéhoz hasonló kozunakon gyakran helyet alakítanak ki a tojásoknak. Görögország kedvence a koulourakia, a vajas keksz. Finn- és Svédországba ezidőtájt rozslisztből, malátából, melaszból és narancshéjból készült mämmit vagy memmát fogyasztanak tejszínnel vagy vaníliaöntettel. Az Egyesült Államokban habosított pillecukorból készítenek csirke vagy más állat formájú édességeket.

Molnár Kata Orsolya