A dohányzás megrövidíti az életet és növeli az egészségügyi ellátás költségeit. Ám a nem dohányosok is pénzbe kerülnek a társadalom számára, ők ugyanis tovább élnek. Ezek a megállapatások szerves részei a dohányzással kapcsolatos vitáknak, amelyeket számos közgazdász és tisztviselő egyenesen visszataszítónak tart - olvasható az msnbc.com honlapon.

A képviselők a dohányzással kapcsolatban hatalmas közegészségügyi kiadásokat emlegettek, amikor szavazatukkal törvényes felhatalmazást adtak a dohánytermékek szabályozására az amerikai élelmiszer- és gyógyszerengedélyezési hatóságnak (Food and Drug Administration, FDA). Ám egyik sem tett említést a tovább élő nem dohányzókkal kapcsolatos egyéb költségekről.

Füstölés. Vitatott hatások © sxc.hu

Az FDA törvényjavaslatának támogatói az USA betegségfelügyeleti és megelőzési központjának (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adataival álltak elő, miszerint a dohányosok évente az országnak 96 milliárd dollárjába kerülnek, ennyi a költsége a közvetlen betegellátásnak, és további 97 milliárd dollárt tesz ki az éves termelékenység-csökkenés.

A CDC szerint a dohányosok mintegy tíz évvel korábban halnak meg, mint a nemdohányzók, és ez a korai halál pénzt spórol a betegbiztosítás, a nyugdíjrendszer, a magánnyugdíjpénztárak és további intézmények számára.

A Vanderbilt Egyetem közgazdásza, Kip Viscusi tanulmányozta a dohányzással kapcsolatos kiadások nettó költségét, valamint a megtakarításokat, és azt találta, hogy minden doboz elszívott cigarettán az ország 32 centet (1 dollár 222 forint) nyer. „Visszatetszőnek tűnhet a költségmegtakarításokat, illetve a költségek növekedését figyelni, hiszen nem jó dolog, hogy a dohányzás embereket öl” – fogalmazott a közgazdász.

Az orvosi szaklapban, a Public Library of Science Medicine-ben megjelent holland tanulmány szerint a dohányosok egészségügyi költsége körülbelül 326 ezer dollár 20 éves koruktól fogva, ezzel szemben a nem elhízott és egészséges embereké nagyjából 417 ezer dollár. Az ok: a vékony és egészséges emberek tovább élnek.

Willard Manning, a Chicago Egyetemhez tartozó Harris School of Public Policy Studies egészség-gazdaságtani és egészségpolitikai professzora volt a vezető szerzője annak a dolgozatnak, amelyet két évtizeddel ezelőtt publikáltak az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA, American Medical Association) folyóiratában. Eszerint, számításba véve a hatályban lévő dohánytermékek adóit, a dohányosok nem jelentenek pénzügyi terhet a társadalomnak.

„Mi magunk is meglepődtünk az eredmények láttán, mert szinte biztosak voltunk abban, hogy a dohányosok kereszttámogatásban (mely nem támogatja az ésszerű újraelosztást) részesülnek” – mondta Manning, aki szerint a kutatási eredményeik ma is megállnák a helyüket. Az ilyen következtetések azóta vitatottak, mióta a korai elhalálozáshoz gazdasági előnyöket társítanak.

A szövetségi közegészségügyi szolgálat, a dohányzás egészségügyi következményeiről publikált 2004-es jelentésében az amerikai közegészségügyi rendszer céljaként az „akadályozottságmentes élet meghosszabbítását” határozta meg. „Ennélfogva a dohányzás csökkentése mellett elért magas kor bármilyen negatív gazdasági hatását nem kéne kihangsúlyozni a közegészségügyi döntésekben.”

Terry Pechacek, a CDC egészségpromócióval és lakossági felvilágosítással foglalkozó tudományos igazgatója szerint a dohányzás gazdasági előnyeit számszerűsítő adat nem foglalhat magában minden olyan előnyt, amely a hosszabb élettel hozható kapcsolatba, például a nagyszülők családban betöltött szerepével. A meghatározhatatlan jelleg miatt a CDC nem fog árcédulát tűzni a dohányzásból eredő megtakarításokra.

„Az ebből adódó logikai gondolatmenet azt diktálná, hogy amint valaki beismeri, hogy 65 éves vagy annál öregebb, és a megbetegedés valamilyen jelét is mutatja, el kell utasítani a kezelését” – tette hozzá a tudományos igazgató.