Nem újdonság, hogy a túlsúly, a dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség növeli a szívelégtelenség kockázatát, azonban a két új tanulmány alaposabban járja körül a témát, mivel 16 éven keresztül követték nyomon a pácienseket egy tanulmány keretében.

Ramachandran S. Vasan, a Framingham Heart Study vezető kutatója, a Bostoni Egyetem orvosprofesszora részt vett a vizsgálatban, amikor az 1970-es években 4200 framinghami lakost, majd az ő gyerekeiket kezdték nyomon követni, akiket négyévente rendeltek vissza, hogy lássák, hogyan függ össze ez a négy rizikófaktor a szív bal kamrája falának megvastagodásával, ez a szívelégtelenség velejárója. Kiderült, hogy a nőknél gyorsabban vastagszik a szívizom, így gyakrabban alakul ki náluk szívelégtelenség, mint a férfiaknál. Emellett a négy rizikótényező igen szoros összefüggést mutatott a bal kamrai falvastagsággal.

A másik cikkben gyakorlatilag egy olyan kalkulátort tettek közzé, amely segítségével hosszútávon is meghatározható egy-egy betegnél a kockázat. Eddig meg kellett elégednünk a legfeljebb tízéves előrejelzésekkel, azonban mostantól 30 évre előre lehet becsülni, ez főleg a most 20-30 évesek számára lehet fontos. „Megadunk egy optimális és egy normál profilt” – magyarázta Michael J. Pencina, a Bostoni Egyetem biostatisztika professzora. A normál profil nem egészen felel meg az ajánlásoknak, azonban az átlagnépességet veszi alapul. Ha az egyéni profil meghaladja a normálist vagy optimálist, forduljunk orvoshoz, aki életmódváltást vagy egyéb beavatkozásokat javasolhat.

Ezek mellett az Amerikai Szívgyógyászok Szövetsége (AHA) arra is felhívta a figyelmet, hogy az elhízást nem a testtömegindex (BMI) alapján kellene megállapítani, mivel ez nem jelöli meg, a test melyik része elhízott. Az „alma” formájú elhízás esetében ugyanis sokkal magasabb a kockázat, mint a „körte” típus esetében.