Richard Stephens kutatásvezető úgy véli, a NeuroReport című szakfolyóiratban közzétett tanulmányuk magyarázatot ad rá, miért oly elterjedt a káromkodás mindenütt a világon - írják a brit Telegraph vasárnapi számában. A pszichológus szerint a szitkozódás azért alakult ki, hogy emelje az agresszió szintjét és csökkentse a fájdalmat, így korai elődünk gyorsabban elszaladhatott vagy erőteljesebben küzdhetett megtámadásakor.
   
A kutatók 64 önkéntes egyetemistát kértek fel a tesztre, amelyben kezüket olyan sokáig kellett jeges vízben tartaniuk, ameddig csak bírták, miközben tetszésük szerint szitkozódhattak. Ezután úgy ismételték meg a vizsgálatot, hogy miközben a résztvevők eltűrték a fájdalmat, csak nem durva szavakat ejthettek ki, melyeket például egy asztal leírásánál használnának.
   
Azok az önkéntesek, akik káromkodtak, átlagosan negyven másodperccel tovább tartották kezüket a jeges vízben. Amikor értékelniük kellett fájdalmuk mértékét, ugyanez a csoport kisebb fájdalomról számolt be. A kutatók a tesztalanyok szívritmusát is mérték: káromkodás közben jobban emelkedett.
   
Stephens elmondta, hogy pszichológusként a történtek ellenkezőjét várta. "A szitkozódás a nyelv meglehetősen érzelmekkel telt formája és szinte univerzális emberi nyelvi jelenség" - tette hozzá.
   
"Amikor a feleségem a lányunkat szülte, szükségét érezte a durva szavaknak, de nem győzött elnézést kérni utána. A szülésznő ekkor elmondta, hogy hozzászoktak a szülőszobában az effajta beszédhez. Ez elgondolkodtatott" - emlékszik vissza Stephen.