A gyermekkori alultápláltság, a védekezés nélküli nemi érintkezés, az alkohol, a rossz higiéniás körülmények, valamint a magas vérnyomás miatt következik be az évenkénti 60 millió idő előtti elhalálozások negyede a világon. A tehetősebb országokban viszont a túlsúlyosság és az elhízás okoz még nagyobb gondot. A túlsúlyosság számlájára több haláleset írandó, mint az alultápláltságéra. 
   
"A világnak nagyon komoly, széles körben elterjedt egészségügyi kockázati tényezőkkel kell szembenéznie" - hangsúlyozza a WHO amely a 24 legkomolyabb rizikófaktort vette górcső alá. Ilyen a magas vérnyomás, amely világszerte a halálesetek 13 százalékáért felelős, a dohányzás (9 százalék), magas vércukorértékek (6 százalék), mozgásszegény életmód (6 százalék), valamint a túlsúlyosság és az elhízás (5 százalék). Ezek a tényezők növelik a krónikus betegségek, valamint olyan gyilkos kórok kialakulásának valószínűségét, mint a szívbetegségek, a diabétesz és a rosszindulatú daganatok. Ezek minden országot, minden jövedelmi csoportot sújtanak - emeli ki a WHO.
   
A világszervezet szerint a kockázati tényezők felismerésével olyan egészségügyi stratégiákat lehet kidolgozni, amely révén a legszélesebb körben és költségérzékeny módon lehet javítani a lakosság egészségügyi állapotán. "A lakosság egészségügyi állapotának javulásával, ennek haszna megsokszorozódik. A betegségek jelentette terhek csökkenésével a szegény országokban növekszenek a bevételek, s ezeket az egészségügyi ellátásban lévő aránytalanságok felszámolására lehet fordítani" - hangsúlyozza a jelentés.
   
Ám míg korábban az olyan súlyos rizikófaktorokat, mint a dohányzás, túlsúlyosság, elhízás általában a gazdagabb országok átkának tartották, újabban ezek következményeinek háromnegyede már a szegény és fejlődő országokban jelentkezik.
   
"Az egészségügyi rizikófaktorok átmeneti stádiumban vannak: a lakosság öregszik annak köszönhetően, hogy leküzdöttük a fertőző betegségeket, ugyanakkor változik a fizikai aktivitás, az étkezési, alkoholfogyasztási és dohányzási szokások" - emeli ki a jelentés.
   
A WHO a 2004-es, azaz a legújabb elérhető megbetegedési és halálozási statisztikák alapján kimutatta miként "globalizálódik" az egészség. Ennek alapján a szervezet arra figyelmeztet, hogy a fejlődő országoknak kétféle megbetegedési és halálozási kockázattal kell szembenéznie.
   
"Ezek az országok mindmáig szenvednek a szegénységtől, az alultápláltságtól, a lakosság egészségi állapotára kihat a védekezés nélküli nemi érintkezés, a szennyezett víz és a rossz higiéniás körülmények. Ugyanakkor már éreztetik hatásukat azok az étrendi kockázati tényezők is, amelyek magas vérnyomáshoz,  magas koleszterinszinthez és elhízáshoz vezetnek" - emeli ki a jelentés.
   
A WHO szerint amennyiben 2004-ben  a jelentésben szereplő kockázati tényezők nem léteztek volna, a világ lakosságának várható élettartama csaknem egy évtizeddel magasabb lenne.