A H1N1-járvány áprilisi kitörése óta az ECDC nyomon követi az új típusú influenzás megbetegedésekkel kapcsolatos friss kutatási eredményeket is. A szakemberek és az érdeklődők tájékoztatására online formában is hozzáférhető, heti rendszerességgel megjelenő, független tudományos lapot indított Eurosurveillance címmel. Ebben az áprilisi indulás óta hetven fölött van az influenzára vonatkozó tudományos közlemények száma, melyek átfutási ideje a szokásosnál sokkal rövidebb, akár egy hétnél is szűkebb lehet.
A központ tudományos munkatársainak elemzéséből kiderült, hogy a klímaváltozás lehetséges hatásaként új vagy újra felbukkanó kórokozók terjedhetnek el a kontinensen. A közvetítők - például a szúnyog vagy a kullancs - által terjesztett fertőzések szaporodása várható, a gyakoribbá váló nemzetközi utazásokkal új helyre kerülő állatok (vektorok) az éghajlat módosulása miatt olyan területeken is megélnek és szaporodnak majd, melyeken korábban nem. A környezeti tényezők a társadalmi változásokkal együtt új járványok kitörésének lehetőségét vetítik elő Európában - tájékoztatta Jonathan Suk, az ECDC tudományos munkatársa az újságírókat.
A baktériumok antibiotikum-rezisztenciája is egyre növekvő közegészségügyi problémát jelent szerte Európában, ezért az ECDC november 18-án európai antibiotikum-tudatossági napot rendez, melynek során minél több embert kívánnak megismertetni a túlzott vagy helytelen antibiotikum-fogyasztás következményeivel.
A 2005 májusa óta működő ECDC feladata Európa fertőző betegségekkel szembeni védelmi képességének fejlesztése. Egész Európára kiterjedő betegségmegfigyelő hálózattal működik, nemrégiben építették ki a korai figyelmeztető rendszert, amely a járványok kitörését jelzi. A központ az Európai Unió járványügyi ügynökségeként folyamatos kapcsolatban áll az egyes tagállamok közegészségügyi illetékeseivel, az adatokat nem csupán gyűjtik, de elemzik is szakértőik, majd iránymutatásokat fogalmaznak meg.
Jakab Zsuzsanna megerősítette, hogy munkáját februártól az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatójaként folytatja, mely tisztségre az 53 tagország képviselői titkos szavazással jelölték szeptemberben. A szakember a magyar közegészségügy elismerésének is tekinti jelölését, tervei között szerepel a WHO európai regionális irodája és az ECDC közti együttműködés további javítása, hogy az uniós országokban elért eredményeket kiterjeszthessék valamennyi európai államra.
