A program nyitókonferenciáját szombaton Szegeden rendezik meg. A projektvezető László Ferenc az MTI-nek elmondta: évek óta dolgoznak a terven, melyre most csaknem 350 millió forintot nyertek. Ebből kétéves vizsgálatot indítanak. A program 70 százalékban uniós és 30 százalékban állami finanszírozású. A projekt lényegét magyarázva László Ferenc az SZTE professzora elmondta: az eddig jól, de külön működő technológiai tudást most összefűzik az egyetemi tudásközpontban. Genetikailag kimutatható ugyanis, hogy ki lesz kövér, így pedig már kidolgozható az ellenszer: mozgással a gének hatását korrigálni lehet.
A programban a szegedi egyetem több egysége is részt vesz. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar a testnevelőszakos hallgatókat adja, az SZTE Általános Orvosi Kara a normál laboratóriumi vizsgálatokat - koleszterin-, triglicerid-, húgysavszint - végzi, a Természettudományi és Informatikai Kar pedig állatkísérleteket végez a mozgás jótékony hatását bizonyítandó. A genetikai vizsgálatokat a Biológiai Kutató Intézet végzi, harmadikként pedig a Szegedi Rekreációs Sportklub vesz részt a programban, mely évek óta szervez "fogyiklubot". Tőlük származnak a vizsgálatba bekerülő páciensek adatai is.
A fogyiklub januárban indul az egyetem fitnesszközpontjában, ahol évente több száz embert "fogyasztanak le" négy-öt hónapos programok keretében. A beiratkozók átlagosan 20-25 kilogramm túlsúlytól szabadulnak meg. A program célja, hogy a túlsúly ellen már akkor tehessenek a hízásra hajlamos emberek, amikor még nem alakult ki az elhízás. Már gyermekkorban lehet „receptet” adni az egészséges és az egyénnek szükséges mozgásra, amely nem feltétlenül jelent aktív tornatermi edzést: akár a napi kétszeri kutyasétáltatás is megfelelő lehet.
A projektben külföldi résztvevők is képviseltetik magukat. Orvosok beszélnek az elhízás hormonális hátteréről, rekreációs szakemberek a szabadidős sporttevékenységekről, pedagógusok pedig a sportpedagógiáról. A kétéves vizsgálat során szerzett adatokat - egy személy nagyjából kétszáz jellemzőjét - a DataResearch Kft. dolgozza fel. A kutatás egyik célja, hogy a most még csak a vérből kimutatható géninformáció a jövőben már nyálkahártyakenetből is beszerezhető legyen – tette hozzá a szakember.
