„Engem úgy tájékoztattak, ha beoltatom magam, MSZP-s vagyok, ha nem, akkor fideszes. Én egyikre sem szavaztam. Akkor most mit tegyek?” – érdeklődött egy vicces kedvű HVG-olvasó. A kérdés eldöntéséhez célszerű figyelembe venni, hogy a Fidesz számos egészségpolitikusa is beoltatta már magát és családtagjait. Igaz, erről szóló nyilatkozataikat rendre éles kritikába csomagolták, mondván, a kormány influenzakommunikációja elégtelen, és azt sem lehet tudni, ki a 15 éve Magyarországon működő vakcinagyártó tulajdonosa. A hazai politikai közélettől megcsömörlött polgároknak más sem kell: efféle kijelentésekből hamar leszűrik a következtetést, úgy gyanús ez az egész, ahogy van.

Az egészségügyi kormányzat eddig csak az Országgyűlés egészségügyi bizottságát avatta be a hazai vakcinagyártó céggel, az Omninvest Kft.-vel kötött szerződések részleteibe, nyilvánosságra csupán annyit hozott, hogy 4 millió oltóanyag – amelyet a kockázati csoportokba tartozók ingyen kapnak – 4,5 milliárd forintba kerül, a további megrendelt 2 millió darab pedig receptre egyenként 1930 forintért kiváltható. Odáig már nem ment el a minisztérium a bizalomerősítésben, hogy az Antall-kormány idején gründolt cég tulajdonosi hátteréről is tájékoztatást adjon.

Viszonylag könnyű lefolyású betegséget okoz az új típusú influenza vírusával való találkozás az esetek többségében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Stockholmban lévő Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint. Ugyanakkor mind több hír érkezik arról, hogy a már járvánnyá erősödő kór gyorsan kialakuló, súlyos lefolyású tüdőgyulladással jár (lásd Keletről fúj című írásunkat). Szemben a korábban megszokott szezonális influenzával, most elsősorban nem az idősebb korosztály, hanem a kisgyermekek, a fiatalok és a terhes nők a leginkább veszélyeztetettek, aminek a pontos oka még tudományos elemzésre vár. Rajtuk kívül a különböző krónikus anyagcsere-betegségekben szenvedők kerültek az új vírus célkeresztjébe.

HVG

Az eddigi világstatisztikák szerint a betegek 1–10 százaléka igényel kórházi kezelést, utóbbiak közül minden negyedik– tizedik szorulhat intenzív ellátásra. A súlyos állapotban lévők 2–9 százaléka nem éli túl a vírussal való találkozást. „Egyelőre azt látjuk, hogy ezek az arányok nem magasabbak, mint a szezonális járvány esetén – mondta a HVG-nek Jakab Zsuzsanna, az ECDC igazgatója –, csakhogy ha két-háromszor annyian fognak megbetegedni, mint az elmúlt években, akkor a kórházba kerülési és a halálozási számok is így emelkednek. Európában átlagosan 40 ezer áldozatot szed a szezonális influenzajárvány – zömében az idősebb korosztály köréből. Magyarországon is terjed a – hivatalos megfogalmazás szerint – „influenzaszerű tünetekkel járó” megbetegedés. November első hetében 16 700 esetet regisztráltak, s országszerte zártak be iskolákat és óvodákat az intézményvezetők, mivel a nebulók fele ágynak esett. Székely Tamás miniszter szerint a következő heti adat maghaladhatja a 20 ezret, ami már járványt jelent.

Ember legyen a talpán, aki eligazodik az egymásnak ellentmondó, „tuti biztos” információkban. Az ÁNTSZ hiába tájékoztatta többször is – szóban és írásban egyaránt – a vakcinát beadó több mint 6 ezer házi- és gyermekorvost, sokan inkább elbizonytalanítják, semmint meggyőzik betegeiket a védekezés szükségességéről. Nem egy orvos – tapasztalta a HVG rögtönzött felmérésében – éppen az asztmásokat tanácsolja el, de volt olyan doktor is, aki azt hitte, a külföldi szezonális oltás már az új influenza ellen is véd. Egyes rendelőkben a „jó” külföldi oltás érkezésére várnak – holott ilyenből egyetlen darab sem lesz. Míg különböző szakmai kollégiumok ajánlják, egyes nagy tekintélyű szakértők ellenzik például a terhesek oltását. Az Egészségügyi Minisztérium, az ÁNTSZ, a Magyar Orvosi Kamara etikai tanácsának egyértelmű állásfoglalása ellenére számos orvos papírt irat alá a betegével, az iskolákban pedig a szülőkkel, hogy „vállalják az oltással összefüggésbe hozható esetleges szövődmények felelősségét”. Holott a vakcina minőségéért, mellékhatásaiért a gyártó, a beadás körülményeiért az orvos felel, amit semmilyen aláírással nem háríthat másra. Viszont akinek efféle nyilatkozatot dugnak az orra alá, akkor is inába szállhat a bátorsága, hogy miféle szövődményeket helyeznek kilátásba, ha már rászánta magát a szúrásra.

Nyugat-Európában sem megy zökkenők nélkül az oltási kampány. A 60 milliós Franciaország, úgy tűnik, túlrendelte magát a 94 millió adag vakcinával. A közvélemény-kutatások szerint egyelőre csupán 12 millióan akarják beoltatni magukat, ráadásul kiderült, hogy az alkalmazott vakcinával – az előzetes információkkal ellentétben – egyszeri oltás is elengedő. 1060 alkalmi oltóhelyen kezdődött meg a veszélyeztetett franciák ingyenes immunizálása, amit a háziorvosok nehezményeznek – szerintük csak az ő bevonásukkal lehet eredményes a járvány elleni védekezés. Ausztriában is a központosított megoldást választották, nem árulnak a patikában vakcinát, csak a kijelölt oltóhelyeken lehet megkapni többórás sorban állással, 4,9 euróért. Az Ausztriában gyártott vakcinából kétszeri oltást ajánlanak a megfelelő védettség kialakításához. Németországban még a mérsékelt érdeklődést sem tudják kielégíteni a megrendeltnél kevesebb oltóanyagból, ráadásul nem sok orvos vállalja a többletmunkát: Berlinben például a szóba jöhető több mint háromezer közül csak négyszáz. Az ok – a szakmai ellenkezésen kívül – a pénz: a biztosító fejenként 5,50 eurót térít az orvosnak, ők viszont 7,50-et kértek volna. Így aki most Berlinben oltatni akarja magát, s nem tartozik az elsődleges rizikócsoportba, csak decemberre kap előjegyzést. Az Egyesült Államokban is kevés az oltóanyag, a terhes asszonyok – mint első számú veszélyeztetettek – már hajnalban sorban állnak, hogy a 9-kor nyitó oltóhelyeken megkaphassák a vakcinát. A hátrébb sorolt krónikus betegeknek még heteket kell várniuk immunizálásukra.

© MTI - Oláh Tibor

© Stiller Ákos

Magyarországon viszont elegendő – s most már a WHO laborvizsgálata alapján is jó minősítést kapott – H1N1 elleni oltóanyag áll rendelkezésre: eddig 3,3 millió adag készült el. 2,5 millió már kikerült a házi- és üzemorvosokhoz, az őszi szünetet követően pedig elkezdődött az óvodások, iskolások oltása is. Az ÁNTSZ legfrissebb adatai szerint november 9-éig közel 600 ezren kapták meg a vakcinát. Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke azonban nem elégedett a tempóval, szerinte a közösségbe járó gyerekek oltását már hetekkel korábban meg kellett volna kezdeni, még akkor is, ha az eleinte igen gyenge, tíz százaléknál is kisebb oltási hajlandóság miatt egy-egy intézménybe többször is vissza kell térni. A kormány most azt fontolgatja, hogy a receptfelíratás és patikai oltóanyag-keresgélés nyűgét kórházi oltóhelyek kijelölésével veszik le azok válláról, akik nem tartoznak a veszélyeztetett, ingyenes vakcinára jogosultak csoportjába.

Az influenzajárvány gyors közeledtével elérhetetlennek tűnik, hogy a lakosság fele be legyen oltva, így már a betegség szövődményeinek kezelésére is meg kell tenni az előkészületeket. Ráadásul az egymilliós darabszámban évek óta bőségesen elegendőnek bizonyuló ingyenes szezonális influenza elleni oltóanyag az idén hamarosan hiánycikké válik – másfél millió adag is kevés lesz. Az egyszerre nagyszámú megbetegedés pedig megoldhatatlan feladat elé állíthatná a kórházakat. Az országban mintegy ezer lélegeztetőkészülék működik – átlagéletkoruk 15-16 év, minden második 1998 előtti évjáratú. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint összesen 1326 intenzív ellátást biztosító, átlagosan 60 százalékos kihasználtsággal működő kórházi ágy van. A fertőzőosztályokon pedig nem egészen ezer ágy van ebben a pillanatban, s három megyében egyáltalán nincs fertőző betegeket ellátó kapacitás. A vírus elleni gyógyszerekből minden kórház megkapta az indulókészletet – tájékoztatta a HVG-t Bujdosó László –, ám ezek alkalmazása, a patikákban pedig a fogyasztói kiszerelés elkészítése, bizonyosan okoz majd fennakadásokat. Mivel pedig az egészségügyi dolgozók eddig nem mutattak sokkal nagyobb affinitást az oltás felvételére, mint a „civilek”, az egészségügyi kormányzat pedig nem merte kötelezővé tenni immunizálásukat, így könnyen megtörténhet, hogy maguk az egészségügyi dolgozók fertőzik meg a betegeket, vagy nem lesz elegendő gyógyító a kórházba kerültek ellátására.

GÁTI JÚLIA