A prosztatatumor a tüdőrák után második vezető daganatos halálozási ok az Egyesült Államokban, ahol tavaly 192 ezer friss esetet diagnosztizáltak, és a betegségben 27 ezren hunytak el. Az esetek döntő többségében a daganat igen lassan növekszik, és nem képez áttéteket, ám nagyon nehéz megkülönböztetni a prosztatarák agresszív formáit a "neminvazív" alakjától.

Egy szeptemberi tanulmány szerint az esetek 85 százalékában nem képződik áttét, metasztázis, egy másik tavalyi vizsgálat szerint egymillió amerikai férfit szükségtelenül kezeltek a prosztatatumor olyan formáiban, amely semmiképp sem halálos.

A nemzetközi kutatócsoport 4849, áttétes prosztatarákban szenvedő, valamint 12 205, lassan növekedő daganattal rendelkező férfi génállományát vizsgálta 27 ezer különböző pontmutációt (úgynevezett egypontos nukleotid-polimorfizmust, SNP-t) elemezve.

Vizsgálataik szerint az egyik SNP 26 százalékkal gyakrabban fordult elő a prosztatarák áttétes formájában szenvedő férfiaknál. E génmutációt kimutatták a 4829, a betegség agresszív változatában szenvedő betegek 32 százalékánál, valamint a kór neminvazív alakjában szenvedő 12 205 páciens 28 százalékánál.

"Egyetlen génmutáció kimutatása nem elegendő a betegség lefolyásának, a várható rizikó mértékének a meghatározására, vagyis annak az eldöntésére, hogy kit célszerű műteni vagy besugározni. Ugyanakkor az SNP megléte figyelmeztet, hogy a férfiak közül kik hajlamosabbak az áttételes prosztatarákra" - hangsúlyozta a vizsgálatokat irányító Jianfeng Xu , az észak-carolinai Wake Forest University School of Medicine tudósa.