Palla Éva

Az örmények büszke nép. Az ország szimbólumára, az Ararát-hegyre feltekintve őseiket látják, hiszen a történetek szerint itt feneklett meg Noé bárkája a vízözönt követően, ennek következményeképp az örmények magukra mint Noé fiának leszármazottaira tekintenek.

A kicsiny állam hanyatlása az Ottomán Birodalom keleti terjeszkedésével kezdődött, és a XX. század elején véres harcokkal folytatódott, melyeknek az itt élő örmények nagy része áldozatul esett. A történelem nem bánt hát túl kesztyűs kézzel a helyi lakossággal, de ők minderre frusztráció helyett kulturális és vallási örökségük, valamint belső identitásuk megőrzésével válaszoltak. Íme hát egy kis betekintő Örményország mindennapjaiba.

1700 év. Ennyi idős Örményország, vagy legalábbis ennyi időre tekintenek vissza ők maguk. Az első keresztény állam a IV. században (a hivatalos verzió szerint 301-ben) jött létre, és bár egykor a Földközi-tengertől a Kaszpi-tengerig húzódó birodalom volt, ma csupán egy kicsiny, kétmillió lakosú, hegyekkel körbezárt ország.

Palla Éva

 Lakosai viszont rendkívül büszkék eredetükre és történelmükre, és mindent meg is tesznek azért, hogy megóvhassák azt.

Többek között büszkék messzire elszármazott rokonaikra – közéjük sorolják André Agassit (kinek apja Mike Agassian néven Iránnak vívott olimpiai küzdelmeket 1948-ban és ‘52-ben), Cherilyn Sarkisiant, azaz Chert (kinek apja származik az országból), a sakkozó Kaszparovot, de még Lady Dianát is, aki állítólag 1/64-ed részben örmény.

És persze örmény büszkeségfal nem lehet zene nélkül: a kaliforniai örmény srácokból álló, nemzetközileg is elismert System of a Down, amely még Grammy-t is nyert pár éve - ők is e nemzet büszkeségei.

Az örmény turizmus nagy részét egyébként éppen azok a messzi rokonok és leszármazottaik adják, akik a nehézségek, a harcok vagy az üldöztetés ellen menekültek külföldre.

Flickr (Creative Commons) - Arthur Chapman

Mivel amúgy is Jerevánba érkezik először az ember, érdemes pár napot eltölteni a Kaukázus legnyugodtabb fővárosában.

Nyaranta a város olyan, mintha mindenki szabadságon lenne éppen – az emberek fel-alá sétálgatnak a széles utcákon, vagy beülnek a hangulatos bárok teraszaira és nézik a tömeget, miközben a háttérben kellemes jazz vagy helyi zene szól.

A főváros biztonságossága ezen a környéken (Törökország és Irán környékén) drága kincs, és míg a turista nézelődik, szinte biztos lehet benne, hogy nem válik véres események vagy zsebtolvajlás áldozatává.

A fővárosból egynapos kirándulások tehetők az Ararát-hegyre, a Haghpat kolostorhoz, vagy éppen a Szeván-tóhoz.

Flickr (Creative Commons) - Rita Willaert

Az Araráthoz minél korábban érdemes érkezni, mert a délelőtt közepén elkezdenek gyűlni a felhők, és eltakarják az amúgy lenyűgöző kilátást. A látogatónak mindenképpen érdemes megnéznie az ősi Haghpat kolostort, amely Örményország legszebb ilyen emléke. A szurdok szélére, 1200 méteres magasságba épült, erődszerű épületegyüttest 976 körül, az örmény reneszánsz csúcsán alapították.

Az állam szellemi központjaként is működő épület különleges érdekessége testvérmonostora, a XIII. századig folyamatos bővítés alatt álló Sanahin-kolostor, amely a Haghpattól légvonalban csupán 3 kilométerre fekszik.

A Lonely Planeten is európainak jegyzett ország a két földrész, Európa és Ázsia határán fekszik, és nemegyszer ütközőpont volt közöttük. Ősi kolostoraival, gyertyafényes templomaival és érintetlen természeti kincseivel Örményország még felfedezésre váró ékkő, és az idelátogató turista könnyen járhat olyan utakon, ahol előtte csak a helyiek jártak. Köztük pedig igen könnyű barátra lelni: szívélyességük és nyitott természetük miatt ezeket a szerény embereket egy életre szívébe zárja az utazó.