A kutatók a Framingham Heart Study-ban részt vevő több mint 12 ezer ember adatait elemezték; a tanulmányban a kutatók a kiterjedt társadalmi kapcsolatok az egyén alkoholfogyasztására gyakorolt hatását vizsgálták.
“Azt találtuk, hogy egészségi állapotunkra barátaink és a velünk kapcsolatban álló emberek ugyanolyan befolyással vannak, mint családunk vagy genetikai hátterünk”– fogalmazott Nicholas Christakis a Harvard Egyetem orvosprofesszora, a tanulmány vezető szerzője. Mint mondta, az alkoholfogyasztás szempontjából szociális kapcsolataink pozitív és negatív egészségügyi következményeket egyaránt vonhatnak maguk után, a körülményektől függően.
A tanulmányban a saját bevallás szerinti alkoholfogyasztás idővel az érintettek szociális kapcsolatainak megfelelően változott. A kutatók azt találták, hogy a magyivókkal közeli viszonyban állóknál 50 százalékkal nagyobb esély van arra, hogy ők maguk is nagyivók legyenek. Ugyanakkor ha egy barát barátja a nagy alkoholfogyasztó, akkor csak 36 százalék esély van a vedelésre. A kutatók ajánlása szerint ennek a szociális jelenségnek más burkolt hatásai is lehetnek a klinikai és egészségügyi beavatkozások szempontjából. A szociális kapcsolatok felasználhatók az egészségtudatos viselkedés kiaknázásához és további beavatkozások támogatásához is.
"Eredményeink megerősítik azt a feltételezést miszerint az alkoholfogyasztás közegészségügyi és klinikai probléma, mely egymással kapcsolatban álló emberek csoportját foglalja magába, akiknél hasonló szokások vannak jelen” – mondta Christakis, hozzátéve: a problémás ivók kezelésekor figyelembe kell vennünk szociális kapcsolataikat is, hogy meghatározzuk és kiiktassuk az absztinencia akadályait.
