szerző:
hvg.hu

Több mint húsz év után is meglepetésekkel szolgál a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a környezeti hatásokat vizsgáló tudósok egyöntetűen azt állítják: jóval többet kell várni erre, mint gondoltuk. Ugyanakkor a szörnyű baleset egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, sőt, az ellentmondásos adatok között igen nehéz kiigazodni.

1986. április 26-án reggel a svédek jöttek rá elsőként Európában, hogy a Szovjetunióban atomerűmű-baleset történhetett. Diplomáciai úton azonnali felvilágosítást kértek Moszkvától, ám a szovjet kormányszervek tagadtak. Mihail Gorbacsov május 14-én beszélt először a balesetről a nyilvánosság előtt. Több mint két évtizeddel később még mindig több millió ember (különböző becslések szerint 5-8 millió) él a csernobili radioaktív szennyezés által mérgezett területeken. A gőzrobbanás, majd égés következtében ugyanis igen veszélyes anyagok is a levegőbe kerültek. A legnagyobb mennyiségben kiszabadult – de távolról sem az egyedüli – radioaktív anyag, a cézium 137-es izotópjának (137Cs) felezési ideje kissé meghaladja a 30 évet, ugyanúgy, ahogy a stronciumé is, a baleset radiológiai (és így egészségügyi) következményei még évszázadokig jelentkezni fognak.

A csernobili talajban azonban mégsem csökkent olyan mértékben a cézium mennyisége, mint ahogyan azt a kutatók remélték, mindezt pedig még megmagyarázni sem tudják. "Általában elmondhatjuk azt, hogy minden harmincadik eltelt év után fele olyan rossz a helyzet, de ez itt nem teljesül" – szögezte le nemrég a Wired-nek Tim Jannick a csernobili talajvizsgálatokat végző egyik tudós, aki szerint sokkal több időnek kell eltelnie, amíg újra be lehet népesíteni a területet. A kutatócsoport jelenlegi becslései szerint legalább 180 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra biztonságos életet lehessen élni a környéken, de a bomlási folyamat akár 320 évig is könnyen elhúzódhat.

Sugárzásveszély. Mekkora volt a baj?
©

Egészségügyi hatások: egymásnak ellentmondó becslések

A szörnyű baleset egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, sőt, az ellentmondásos adatok között is nehéz kiigazodnia annak, aki többet szeretne megtudni. A legfrissebb, az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével végzett egészségügyi kutatás adatai szerint a problémák sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint ahogy az eddig publikált tanulmányok jelezték. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése "csupán" 4 ezerre becsüli a robbanás miatt bekövetkező halálesetek számát. Ám a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatokra alapozott becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 200 ezer ember halt meg a baleset következményei miatt 1990 és 2004 között. Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva.

"Nekünk óriási szerencsénk volt, mert annak ellenére, hogy a szokásos szélirány átfújta volna az országon a sugárfelhőt, ehelyett Nyugat-Európa felé vitte, épphogy kaptunk a radioaktív anyagokból" - idézte fel a történteket a hvg.hu korábbi megkeresésére Pellet Sándor, az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) volt igazgatóhelyettese. A szakember szerint éppen ezért nem kellett különösebb védőintézkedéseket hozni, mint a többi érintett országban. Itthon még a máshol kiosztott jódtablettákra sem volt szükség.

Mint minden hasonló esetben, amikor nem megfelelő a tájékoztatás egy ügyben, itt sem mindenki fogadja el a szakember magyarázatát. Miközben Pellet arról beszél, hogy nem tud olyan megbetegedésekről Magyarországon, amely Csernobil számlájára írható, az internetes fórumokon hemzsegnek az olyan bejegyzések, amelyek a 24 éve történt katasztrófának tulajdonítják betegségüket. "A hírek arról szóltak, hogy nincs mitől félnünk, nem ér ide a sugárzás... Egyéves volt az első kislányunk, másfél évvel később született a második gyermekünk. Mindkettőjüknél agyalapi mirigy daganatot diagnosztizáltak. Az egyiknek hét éve volt a műtéte, a másiknál csak most derült ki a betegség" - írja az egyik hozzászóló.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 4 ezer, főleg gyerekeknél regisztrált pajzsmirigyrákos megbetegedés – kilenc halálesettől eltekintve – gyógyulással végződött. Hangsúlyozzák, hogy ők nem találtak bizonyítható növekedést a leukémia és egyéb rákos megbetegedések gyakoriságában, amely a balesettel összefüggésbe hozható lenne. Míg Mihail Balonov, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakembere, aki a baleset idején a Szovjetunióban volt tudós, egyenesen arról beszélt, hogy "a baleset következményei döntően gazdasági és pszichológiai jellegűek, nem egészségügyi vagy környezeti problémák."
 
A Greenpeace szerint valószínűtlen, hogy csak Oroszországra, Fehéroroszországra és Ukrajnára korlátozódnának a baleset hatásai. Európa-szerte keletkezett tanulmányok mutatták ki a csernobili balesetnek tulajdonítható születés előtti sugárfertőzés lehetséges hozzájárulását a spontán vetélésekhez, az alacsony születési súly kialakulásához, a gyermekhalandóság növekedéséhez. Szerintük bármely leírás, amely a következményeket a balesetnek tulajdonítható több rákos haláleset számának megbecsülésével igyekszik kifejezni, rendkívüli módon leegyszerűsíti a valójában okozott szenvedések széles skáláját.

További részleteket talál korábbi cikkeinkben! 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Tech

Sugárzás táplálja a Csernobilban felfedezett gombafajt

Robotok gyűjtötték be az erősen sugárzó csernobili reaktor faláról azt a különös, fekete gombát, amely látszólag nem zavartatja magát a radioaktivitás miatt. A tudósok szerint a hasonló fajok egy nap hatékony táplálékforrást jelenthetnek az űrhajósok számára.

hvg.hu Tech

Legendák a csernobili katasztrófával kapcsolatban

Több tízezer ember betegedett meg a balesetet követően, a fertőzött zónát pedig bizarr mutánsok lakják. A tragédia következményeit sokszor túlzóan tüntetik fel. Lássuk, melyek a leginkább kiszínezett mítoszok Csernobilt illetően.

hvg.hu Tech

A Google lenyomta a NASA műholdját Csernobil felett

A NASA egyik műholdja által Csernobilról készített, nagyfelbontású képen jól látható a reaktor környéke, illetve a 12 kilométer hosszúságú mesterséges tó. A Google térképén azonban még a közeli város azóta szimbólummá vált sárga óriáskereke is megfigyelhető.

hvg.hu Tech

A csernobili tragédia segíthet az űrmezőgazdaságnak

Tovább fejlődik az élet Csernobil környékén, a világ legnagyobb nukleáris katasztrófája pedig még abban is segíthet nekünk, hogy az elkövetkező évtizedekben biztosan termeszthessünk növényeket más bolygók felszínén - sugallja a New Scientist.

Plázs

Csernobil: egészségügyi következmények, bibliai jóslatok és biznisz

Huszonhárom évvel ezelőtt, április 26-án egy ezer méter magas lángoszlop miatt korábban virradt Csernobilban. Az ukrán kisváros neve azóta fogalommá vált, megtanítva a világot, hogy van mitől félni. Az addig soha nem tapasztalt sugárterhelés egészségügyi, illetve kulturális hatásait vettük számba.

A szíriai hadsereg már csak hat kilométerre van a török határtól

A szíriai hadsereg már csak hat kilométerre van a török határtól

A Boeing és a Porsche nevéből összerakható, milyen nagy dobásra készülnek

A Boeing és a Porsche nevéből összerakható, milyen nagy dobásra készülnek

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban

Tóth József XIII. kerületi győzelménél nem volt nagyobb az országban

Két magyar film felújított változatát vetítik a Lumiere fesztiválon Lyonban

Két magyar film felújított változatát vetítik a Lumiere fesztiválon Lyonban

Új funkció jött a Google Térképbe, jól jön majd legközelebb

Új funkció jött a Google Térképbe, jól jön majd legközelebb

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban