„Az érzelmek mélyreható változásokat hoznak létre az autonóm idegrendszerben, amely a szív-érrendszer és a hormonális rendszer működését is szabályozza” – magyarázta Neus Herrero, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve: emellett az agyi aktivitás is megváltozik, különösen a homlok- és a halántéklebeny területén.

A kutatók 30 férfinál váltottak ki dühöt oly módon, hogy mindennapi szituációkra utaltak. A vizsgálat előtt, majd közvetlenül a düh kiváltása után megmérték a pulzusszámot, a vérnyomást és a tesztoszteron-, valamint a kortizolszintet, továbbá felmérték az aszimmetrikus agyi aktivitást is. A Hormones and Behavior folyóiratban megjelent cikk szerint a düh a lelkiállapotra is negatív hatással van, emellett megemelkedik a pulzusszám, a vérnyomás és a tesztoszteron szintje, azonban csökken a kortizoltermelés.

A kutatók az aszimmetrikus agyi aktivitást két elmélettel is magyarázzák. Az egyik szerint a bal homloklebeny a pozitív, a jobb inkább a negatív érzések megélésében játszik szerepet. A második modell alapján a bal oldali homloklebeny a közelséggel kapcsolatos érzésekkel áll összefüggésben, míg a jobb oldali az visszahúzódást kiváltóakkal. A pozitív érzések, például a boldogság általában motiválnak a közelségre, míg a negatívak, például a félelem vagy a szomorúság visszahúzódást váltanak ki. Azonban nem minden érzés illeszkedik a fenti elméletekbe. „A düh különleges érzés, mert bár negatív érzéseket vált ki, mégis a megoldás keresésére motivál, általában, amikor dühösek leszünk, közeledni akarunk ahhoz a problémához, ami felmérgesített.

Ez az első olyan tanulmány, amely a düh és a különböző pszichobiológiai paraméterek (szív-érrendszeri, hormonális válasz és a többi) összefüggését vizsgálja.