A férfiak szerint a gyermek születéséről kizárólag a nő dönt, noha a megkérdezett férfiak többsége érettnek érzi magát az apaságra. A spontán női reakcióknál ugyanakkor az ijedtség és a félelem listája hosszabb, mint a boldogságé: a nők anyaságtól való félelmét, a gyermekvállalás halogatását vagy elutasítását elsősorban az anyagiak befolyásolják – derül ki a Generali felméréséből, amelyben fiatal férfiakat és nőket kérdeztek meg gyermekvállalással kapcsolatos terveikről.

Míg a nőknek a biztonságra való törekvés a legfontosabb, érdekes módon a férfiak a gyermekvállalás időpontjánál először az érzelmi hátteret emelik ki, mint legfontosabb szempontot. A megkérdezett férfiak többsége érettnek érzi magát az apaságra, konkrét dátumot, határidőt azonban egyikük sem szabott meg. Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha most jönne a baba, a férfiaknál sokkal gyakorlatiasabbak az első gondolatok, legyen szó akár örömről, akár ijedségről. Talán azért, mert nem misztifikálják a félelmeiket úgy, mint a nők. A spontán női reakcióknál ugyanakkor az ijedség és a félelem listája hosszabb, mint a boldogságé.

Pataky Zsolt

Míg az általános vélemény szerint a nők szeretnének több gyermeket, a felmérésből az derült ki, hogy többségük inkább csak egy gyermeket vállalna. Bár hajlanának a kettőre, hogy ne egyedül nőjön fel a gyermekük, erősebb bennük a szorongás, a jövőtől való félelem. Mint mondják, jelenlegi egzisztenciájuk csak egy gyermek – igényeik szerinti – felnevelését teszi lehetővé. A kettőt vállalók nem egyszer a párjukra hivatkoznak, ezzel mintegy átruházva a(z) – anyagi – felelősséget a férfiakra.

Ezzel szemben a férfiak úgy tartják, „egy gyerek nem gyerek”, és minden megkérdezett a két (egy fő a három) gyerek mellett voksolt. Ők úgy gondolják, a gyereknek jó, ha testvér mellett nő fel és jó, ha felnőtt életében is van valaki, aki támasza lehet, akire számíthat. Szerintük a több gyerekhez csak elhatározás szükséges: nem kell mérlegelni, óvatoskodni, bele kell vágni és az élet megoldja a dolgokat.

A gyermekvállalási kedv csökkenésének okai összetettek. A kutatás alapján a legnagyobb visszatartó erő az egzisztenciális félelem: az anyagi gondoktól való aggodalom megelőzi az örömöt, háttérbe szorítja az anyaság és a gyermekvállalás vágyát. A megkérdezettek többségénél nem a karrier vagy a gyermek a központi dilemma, hanem a pénztárca: az anyagi biztonság hiánya.

Aggodalomra ad okot a munkahely várható elvesztése: ez a nőknél törést jelenhet a szakmai karrierben, és tovább súlyosbíthatja a várható anyagi gondokat. Az igazi veszélyeztetettek azok a nők, akik nem érzik biztonságban munkahelyüket, illetve potenciális vagy tényleges kismamaként hátránnyal indulnak egy megpályázott állásért. A fiatal férfiakat azért sújtja ez a helyzet, mert többségük úgy érzi, egyedül, egy jövedelemből nem tudja eltartani a családját. Van, aki ténylegesen nem, van, aki azon a színvonalon nem tudná eltartani a családját, amit elvárhatónak, netán ideálisnak érez. Az átlagnál erősebbek a félelmek a Kelet-Magyarországon élők, az alacsonyabb jövedelmi csoportok és a 20-24 év közöttiek körében.

Az anyagi félelmek és a karrier mellett a gyermekvállalást erősen befolyásolja a házasságok számának csökkenése is. Az elmúlt két évtizedben, amíg a házasságban élők száma jelentősen csökkent, addig az élettársi kapcsolatban élőké csaknem háromszorosára nőtt. Az élettársi kapcsolatok elterjedése pedig negatívan hatott a gyermekvállalásra: a házasságban élő nők gyermekvállalási gyakorisága több mint kétszerese a nem házas nőkének. Emellett lecsökkent a párkapcsolatok aránya is, egyre többen egyedülállók, és közülük sokan kicsúsznak a termékenységi korból.