Thomas Ellrott, a németországi Göttingen-i Orvosi Egyetem Táplálkozás és Pszichológiai Intézetének vezetője és kutatócsapata kilenc népszerű étrend-kiegészítőt  – köztük például az L-carnitine-t, a káposztaport, rost tablettákat, és bab kivonatot – vizsgált placebo készítményekkel összehasonlítva. Azért, hogy a szerek neve ne befolyásolja a kutatást, a termékcsomagolást és a fogyasztói tájékoztatókat megváltoztatták. Összesen 189 túlsúlyos vagy elhízott, középkorú résztvevőnek adtak placebo készítményt vagy a vizsgált termékek valamelyikét, a gyártók által javasolt dózisban – összesen nyolc héten keresztül.

Az eredmények azt mutatják, hogy az átlagos fogyás egy és két kilogramm között mozgott, míg a placebot kapott csoportnál a súlyvesztés 1,2 kg volt. A placebo-hoz viszonyítva jelentős különbséget egyik termék esetében sem tudtak kimutatni. „Ezeknek az étrend-kiegészítőknek csak igen kis százaléka jut el egyáltalán a klinikai vizsgálatokig, és mivel a kínálat állandóan változik, szigorú tudományos kiértékelésekre van szükség, hogy megállapítsák a szerek hatékonyságát" – emelte ki Elrott.

Egy másik tanulmányban Igho Onakpoya – a brit Exeter és Plymouth Egyetemek Peninsula Orvosi Fakultásának munkatársa – módszeres áttekintést készített a hozzáférhető tanulmányok eredményeit felülvizsgálva. A kutató és munkatársai nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy a vizsgált étrend-kiegészítők hatékonyak lehetnek a testsúly csökkentésének.

„A diétás étrend-kiegészítők éves forgalma jóval meghaladja a 13 milliárd dollárt; csupán Nyugat-Európában 900 millió font értékben vásároltak a fogyasztók ilyen termékeket az elmúlt évben. Az emberek azonban csalódottakká, frusztráltakká és depresszióssá válhatnak, ha hosszútávon nem a várakozásnak megfelelően alakul a testsúlyuk” – hangsúlyozta Onakpoya.

A konferencián arról is beszámoltak, hogy az eredményesség hiányán túl, az étrend-kiegészítők bizonyos esetekben még mellékhatásokkal is járhatnak. A téma azonban további, alapos kutatásokat igényel.