Az amerikai Pediatrics című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban 1994 és 2004 között, Dániában született gyerekek adatait tekintették át. Kiderült, hogy az újszülöttkori sárgasággal diagnosztizált babáknál 67 százalékkal nagyobb valószínűséggel fejlődött ki a későbbiekben autizmus. 

Az újszülöttkori sárgaságot az okozza, hogy a vérben megemelkedik az epefesték, a bilirubin szintje a vörösvértestek élettani szétesése következtében. Az újszülöttek 60 százaléka "besárgul" a világra jötte utáni napokban, ám a bilirubin szintje általában már az első hét végére normalizálódik. Ha azonban elhúzódóan magas marad e festékanyag szintje a vérben, akkor az a tanulmány szerzői szerint olyan fejlődési problémákat okozhat, amelyek a baba egész életére kihatnak. 

A kutatók elemzésükben arra jutottak, hogy az autizmus kockázata nagyobb volt a babánál, ha az anyának megelőzően már voltak gyerekei, és némiképp furcsa módon akkor, ha az újszülött október és március között jött a világra. A szerzők feltételezik, hogy a kockázat évszakos változása összefügghet a várandós anyát érő napfény mennyiségével, és áttételesen a besárgulással.

Az első, illetve a további szülöttek kockázata közti különbséget magyarázhatja az anya vérében keringő antitestek eltérő szintje aszerint, hányadik terhességét viseli, de kapcsolatban lehet azzal is, hogy az első szülés után tovább (3-4 napig) marad intézményi orvosi megfigyelés alatt a kismama és vele együtt a baba is, mint a további szüléseknél.