A Balkán városai a különféle etnikai konfliktusok és a nagyobb háborúk miatt  évekig  feketelistán szerepeltek sok utazó számára. Azonban ideje észbe kapni, és ezeknek a gyönyörű és lenyűgöző országoknak a nyomába eredni. Szarajevó, Bosznia-Hercegovina csodálatos fővárosa nagyon jó beugró ennek a térségnek a felfedezéséhez, mert néhány kellemes nap eltöltésére is kiváló, vagy akár lehet a hosszabb Balkán-túránk kiindulópontja, ráadásul bármelyik évszak megfelelő a látogatásra. Tavasszal kirándulhatunk a közvetlenül a városba ereszkedő Dinári hegység lankáin, télen ugyanitt még síelhetünk is. A Bashcharshiya negyedben fekvő bazárokat, teázókat, izgalmas épületeket pedig hidegben-melegben is felfedezhetjük.

A város látképe lélegzetelállító, ahogy a Miljacka folyócska kanyarog a paloták, templomok és mecsetek közt. Az épületek közt találunk nemrégiben épült felhőkarcolókat (a térségben az egyik legmagasabb malajziai befektetéssel készül), és szép számmal belebotolhatunk még a háborúban rommá lőtt, máig lepusztultan álló házakba. A Szaraj szó palotát jelent, és a név eredete utal a város 16. századi virágkorára, amikor is Husrev-bég felépíttette a mai Óváros nagy részét, a nagy dzsámitl és a saját nevét viselő könyvtárat. Ha a török uralom alatti jólétbe szeretnénk bepillantást nyerni, feltétlenül nézzünk el Svrzina kuća-ba, ami nem más, mint egy ottomán nemesi család ház korhű berendezéssel.

Még több fotóért kattintson a képre

Giovanni Wegher

A települést az oszmánok alapították 1450-es években, de az évszázadok során ortodox és katolikus kolóniák is alakultak. A Spanyolországból elűzött szefárd zsidók megérkezésével Szarajevó négy vallás városává vált. Méreténél fogva könnyen bejárható gyalog, így hamar érezni fogjuk a vallási sokszínűség örökségét. Szarajevó a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katolikus (Jézus Szíve Székesegyház) és ortodox templom (Ortodox Katedrális), mecset (Gazi Husrev bég mecsete) és zsinagóga is található – és ez nemcsak elméletben érdekes, hanem az utcákon sétálva is érezzük, hogy egy egészen különleges helyen járunk.

A történelem minden korszaka markáns nyomot hagyott itt. Figyeljük meg a néhány szecessziós vagy moreszko (oszmán stílust utánzó) épületeket, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatti időszakban váltak a szarajevói városkép részévé. Budapesthez hasonlóan itt is nagy gazdasági és kulturális fellendülés zajlott a századforduló környékén, ami aztán megtorpant a Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös ellen 1914-ben elkövetett merénylettel. Az első világháború kirobbantásához ürügyként szolgáló eseményről csekély, de érdekes információkat kapunk (és Ferenc Ferdinánd kicsit gagyi viaszszobrával is lefényképezkedhetünk) a „Szarajevó 1878-1918” múzeumban. A Latinska Ćuprija hidat, a merénylet helyszínét pedig nagyon keresnünk se kell, biztos, hogy átszeljük városi útjaink során.

Ha többet akar látni, kattintson a fotóra

Flickr (Creative Commons) - s.schmitz

Az 1992-95-ös háborúról leginkább a helyiek tudnak nekünk mesélni. Manapság bosnyákok teszik ki népességének nagy részét, de jelentős kisebbséget alkotnak a szerbek és horvátok. Nehéz megérteni, hogy az évszázadokon át békésen egymás mellett élő közösségek hogyan is tudtak ennyire egymásnak ugrani. A halottakra nem lehet nem emlékezni, mert a városban lépten nyomon belekarcolnak a zöld felületekbe a vakító fehér sírkövek. A múzeumban az idegenvezetők pedig néha elmesélik nekünk, hogy az unokatestvérük szerbhez ment férjül, annak az anyósa meg egy zsidóval állt össze, és mi meg csak értetlenül állunk e furcsa történelmi egyveleg hallatán. Egy tipikus török módra lefőzött kávé mellett pedig tovább lehet beszélgetni a helyiekkel sokszínű kultúrájukról, ami egészen más, mint ahogy azt Európában megszoktuk. Vagy néha mégsem, mert a pálinkázásban és sörözésben szinte a magyarokat is lekörözik – legalább nem lesz gond az esti kocsmázással.

Budapestről repülhetünk  Malév direkt járatával, vagy választhatjuk a Keleti Pályaudvarl induló vonatot, ami reggel indul és estére már ott is van. Vonatozva még pecsétet is kaphatunk az útlevelünkbe - amit manapság ritkasága miatt érdemes gyűjteni.

Bakonyi Zsuzsa