szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A javuló életminőségnek és orvosi ellátásnak köszönhetően a születéskor várható élettartam nőtt az uniós tagországokban, ugyanakkor az európai felnőtt népesség fele túlsúlyos vagy elhízott, ami óriási terhet ró az egészségügyre.

A Health at a Glance: Europe 2010 címet viselő jelentés szerint, amelyben a 27 uniós tagország lakosságának egészségi állapotát térképezték fel, 1980 és 2007 között a születéskor várható élettartam 6 évvel, 72-ről 78-ra növekedett.

Drámaian csökkent az idő előtti halálozás. Magyarországon, Észtországban, Csehországban és Lengyelországban a halálozási ráta több mint 30  százalékkal csökkent, ami meghaladja az EU-átlagot. Írországban a halálozási mutatók több mint 50 százalékkal csökkentek.

Csökkent a szívhalálozások száma, bár ez még mindig a vezető halálok az EU országaiban. 2008-ban Európában az összhalálozás 40 százalékát adták a  szív- és érrendszeri betegségek. A javulás a dohányzás és a mértéktelen italozás csökkenésével magyarázható némely országban.

A vezető halálokok közül a második helyen a rosszindulatú tumorok állnak (26 százalék 2008-ban). A legmagasabb a daganatos halálozás Dániában, amelyet Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia követ. A legalacsonyabb a rákos halálozási ráta Cipruson, Finnországban és Svédországban.

Az uniós tagországokban a férfiakat nagyobb mértékben fenyegetik a daganatos betegségek, mint a nőket, különösen igaz ez a  tüdőrákra. 2008-ban a férfiak tüdőrákos halálozási rátája a Kelet- és Közép-Európában volt a legmagasabb, ahol elterjedtebb a dohányzás.

A nőknél a leggyakoribb daganatféleség az emlőrák, e tumort mutatták ki 2008-ban a friss rákos megbetegedések 31 százalékában, és volt felelős a halálozások 17 százalékáért.

Több mint kétszeresére emelkedett 2000 és 2008 között az új HIV-fertőzések száma, amelyek gyakorisága azokban az országokban a legnagyobb, ahol a legmagasabb az AIDS előfordulása (Észtországban, Lettországban, Portugáliában és Spanyolországban).

A jelentés kitér a lakosság elöregedésére és a szellemi hanyatlással járó kőrképekre: 1995 és 2050 között a 65 év felettiek létszáma megkétszereződik, és eléri a 135 milliót, így a demenciában szenvedők száma is növekszik, az ellátásukkal kapcsolatos költségek pedig 2030-ra meghaladják a 250 milliárd eurót (69485 milliárd forintot).

Mint a dokumentum rámutat, a legtöbb uniós tagországban az elhízottak aránya az elmúlt két évtizedben megduplázódott, jelenleg a népesség 50,1 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott, a gyermekek között minden hetedik súlyproblémákkal küzd.

"A túlsúlyosság és az elhízás jelentősen befolyásolja az egészségügyi költségeket" - mutat rá a jelentés, egy a közelmúltban végzet brit felmérés eredményeire hivatkozva, amely szerint a súlyproblémákkal kapcsolatos egészségügyi gondok orvoslásának költségei 2007 és 2015 között 70 százalékkal növekedhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!