Nemhiába vizsgálódtak, legalább az egészségügyért felelős államtitkárt sikerült felizgatniuk a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai Intézete dolgozóinak. A Gyógyszerészet című szakfolyóirat múlt héten megjelent júliusi számában közreadott mérési eredményeik láttán Szócska Miklós vizsgálatot kezdeményezett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, és felkérte az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet (OÉTI), dolgozzon ki javaslatot a szegediek által lefülelt hamisítások megakadályozására.
A gyógyszerészcsapat publikációjából ugyanis az derült ki, hogy tíz, étrend-kiegészítőként árusított, teljes egészében növényi összetételűnek mondott potencianövelő szerből hatban gyógyszer hatóanyagot talált a laboratóriumi elemzés. Kettőben fel nem tüntetett összetevő volt, koffein, illetve johimbe, és több szerről bebizonyosodott, hogy a hirdetett öt-tízféle növényi összetevőből jó, ha egy-kettő belekerült a kapszulákba. Mindössze két termék felelt meg a rajta feltüntetett tartalomnak.
Túry Gergely
Efféle tettenérések a nemzetközi szakmai közleményekben évek óta szerepelnek: rendre előfordul, hogy egyes gyógynövénykészítményekben olyan hatóanyagok is vannak, amelyeket nem tüntetnek fel a termék ismertetőjében. Ezek – például az egymástól alapvetően eltérő hatásmechanizmusú szteroid és nem szteroid vegyületek – összhangban vannak ugyan az alkalmazás céljával, például a fájdalom- vagy gyulladáscsökkentéssel, a testtömegnöveléssel, kontrollálatlan szedésük azonban súlyos mellékhatásokat okozhat. A fekélybeteg például, aki azt hiszi, hogy a növényinek hirdetett kapszula ír lehet a bajára, a rejtett fájdalomcsillapító tartalomtól gyorsan kórházban találhatja magát. A szintetikus vegyületek használatának egyszerű a magyarázata: mivel a mustármagnak, a citromfűnek, a ginszenggyökérnek, a datolyának (csupán néhányat említve az étrend-kiegészítőkön feltüntetett legális tartalmakból) nincs potencianövelő hatása, tesznek mellé valamennyit a merevedési zavarok kezelésére használt – kék vagy narancssárga tablettaként ismert – medicinák hatóanyagából vagy ahhoz hasonló vegyületből is.
Így nemcsak a „növényi” készítmények valós tartalma marad ismeretlen az óvatlan vásárlók előtt, sokszor a forgalmazók sem tudják, csodaszereikben hol és milyen körülmények között készült szubsztanciák vannak. Négy évvel ezelőtt a Svájcban gyártott Libidfitet tiltotta be több európai ország és Kanada is, mivel abban annyi Viagra-hatóanyag volt, mint az orvosi vényre kapható gyógyszerben. A Magyarországon is feketelistára került szert az a Biosan Kft. forgalmazta, amelynek egyik ügyvezető igazgatója az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének, Mikola Istvánnak egyik fivére. Jelenleg 6800 étrend-kiegészítő van forgalomban Magyarországon, amelyek sem előzetes kémiai vizsgálatokon, sem utólagos minőség-ellenőrzésen nem esnek át. A 2002-ben született uniós direktíva értelmében a forgalmazónak csak bejelentési kötelezettsége van, így az OÉTI a terméket a csomagolásán lévő összetevők alapján veszi nyilvántartásba. Tehát az egyszerűsített uniós ügymenetben a termékért a gyártó és a forgalmazó köteles felelősséget vállalni, ám az interneten felbukkanó és gyakorta változó disztribútorok aligha könnyítik meg a reklamáló vevők, netán a hatóságok dolgát.
Az orvosságoknál esetenként drágábban kínált „természetes” szerek gyártói nem bajlódnak a csillagászati kiadásokkal járó gyógyszerfejlesztéssel, humán kipróbálással, engedélyeztetéssel – ezek megspórolása eleve busás hasznot garantál. A szegedi laborban analizált étrend-kiegészítők közül több is tartalmazott 2–4-féle szintetikus anyagot, amelyek együttes hatásáról semmilyen humán vizsgálat nem létezik, túladagolásuk, mellékhatásaik a gyanútlan fogyasztóval együtt a kezelőorvosa számára is ismeretlenek. „A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület már megpróbálta felhívni az Országos Rendőr-főkapitányság figyelmét a neten hirdetett potencianövelő hamisítványokra, ám annak ellenére, hogy ezek még csak nem is voltak étrend-kiegészítőnek maszkírozva, érdemben semmi nem történt” – mondta a HVG kérdésére Székely Krisztina, a testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. A jogszabályok amúgy nem sok mozgásteret adnak a hatóságoknak. A hazai piacon meg nem engedett tartalmat mixelő gyártó hivatkozhat arra, hogy exportra termel, a kiskereskedőnél lefoglalt néhány doboz illegális áru miatt kiszabott büntetés pedig nem megrázó mértékű. Potens beavatkozónak leginkább a Gazdasági Versenyhivatal tekinthető – feltéve, hogy sikerül előkerítenie a forgalmazót. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH már nemegyszer elmarasztalt étrend-kiegészítőket árusító cégeket – egyebek mellett a StemXcell, a Crystal Institute, a Flaviárium vagy a Free Choice nevű vállalkozásokat –, amelyek portékájukat, a jogszabályokkal ellentétben, gyógyító hatásúnak hirdették. A kívánt eredményt azonban nem tudta elérni, mert a megbírságoltak némelyike cégére megváltoztatásával vagy átalakulás után folytatta működését.
GÁTI JÚLIA
