Mikor mennek férjhez a lányok: a svédek, a norvégok, a franciák nem sietnek

Leghamarabb – átlagosan 23 éves korban – Ukrajnában és Albániában kerülnek eladósorba a fiatal nők, akiket a 23,5–24,5 évesen férjhez menő török, bolgár és észt arák követnek. A másik végletet Norvégia, Svédország és Franciaország jelenti, ahol majd egy évtizeddel később, átlagosan 32 évesen „kötik be” a hajadonok fejét. Nem kapkodják el a férjhez menést a német, a holland, az ír, a szlovén és a dán hölgyek sem, akik 31 éves koruk táján engedik oltár, illetve anyakönyvvezető elé kísérni magukat. 

 Az életszínvonal és a házasságkötés időzítése között fennállni látszó összefüggés alól a kontinensen talán csak az osztrákok és a britek jelentenek kivételt, ők kelet-, illetve dél-európai tempó szerint többnyire már 26 évesen beadják a derekukat. Bizonyos eltérés Észak- és Dél-Európa között is vitathatatlanul kimutatható: a Mediterráneumban helyenként öt évvel is korábban megejtik a hivatalos családalapítási ceremóniát, mint mondjuk a skandináv államokban. Az olasz és a spanyol lányok esküvője az életkoruk alapján ugyanakkor közelebb esik a finn vagy a dán hölgyek menyegzőihez, mint a görög lagzikhoz. Ugyancsak az olaszokhoz és a spanyolokhoz, továbbá a belgákhoz és a svájciakhoz hasonló életkorban – 30 év körül – kelnek el jelenleg a magyar lányok is, akiknek a mamáját 1980 körül átlagosan már 21 évesen elcipelték a házasságkötő terembe.

Az életstratégiákban a tempóváltás a rendszerváltás idején következett be Magyarországon. Míg 1970 és 1990 között alig egy évvel tolódott ki idehaza a házasságkötések időpontja, 1990 és 2000 között már négy és fél évvel, majd 2007-ig újabb három esztendővel emelkedett a családalapító hölgyek átlagos életkora. Az uralkodó tendenciákat jól érzékelteti, hogy 1980-ban 55 ezer 25 évesnél fiatalabb nőnek került jegygyűrű az ujjára, 2008-ban már csak nyolc és fél ezernek. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy húsz éve még az „eladó” lányoknak csaknem a 70 százaléka már a 25. születésnapja előtt „elkelt”, most viszont a hasonló arány alig 20 százalék. Az utóbbi időben a magyar hajadonoknak csaknem a 60 százaléka 25 és 34 éves kora között véli megtalálni az igazit. A menyasszonyok és a vőlegények életkora között Európán belül Írországban mutatkozik a legcsekélyebb – mindössze egyévnyi – eltérés (mindenhol a férfiak átlaga magasabb), a legnagyobb különbséget ugyanakkor Görögországban (4,4 év) regisztrálták. A magyarországi érték – 2,3 évnyi korkülönbség – gyakorlatilag azonos a hasonló szlovén, cseh és belga mutatókkal.