Sokat és pazarlóan költünk gyógyszerekre – ezzel indokolja a kormány, miért is van szükség a gyógyszertámogatások csökkentésére. De valóban sok gyógyszert fogyasztunk? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2008-as elemzésében valóban az áll, hogy a magyarok több gyógyszert fogyasztanak, mint ami szükséges volna. Az egészségbiztosító akkori elemzése szerint Európában a franciákra, a görögökre és magyarokra jellemző leginkább, hogy akkor is gyógyszert vesznek be, amikor arra nem is lenne szükség.

Ugyanakkor a gyógyszerkiadásokat nem lehet csak a gyógyszerkasszára fordított összeggel azonosítani, hiszen a kettő nem egyezik meg, mert vannak a társadalombiztosítás által támogatott és a nem támogatott gyógyszerek is. A gyógyszerkassza testesíti meg különböző mértékben támogatott gyógyszereket, amikor a betegeknek csak a tényleges és a támogatott ár közötti különbséget kell fizetniük. A kormány pedig most ehhez nyúlna, azaz a gyógyszerekre fordítható állami kiadásokat csökkentené 120 milliárd forinttal, az Egészségbiztosítási Alap ugyanis már évek óta változatlan összeget fordít gyógyszertámogatásokra.

Mindenkit érint majd

MTI / Kálmándy Ferenc

De további lépések is várhatók még idén, például ettől az évtől él majd az eredményalapú finanszírozás, amely a rákbetegek gyógyítását érinti, itt ugyanis a gyártó fizet majd, ha nem lesz eredménye a terápiának. Aztán a nemzetközi referenciaárazással is rosszabbul járhatnak a magyar gyógyszergyártók, de a betegek terheit csökkentheti ez a lépés.

A tervek szerint júliús elsejétől él a gyártói adó 12 helyett 20 százalékra ugrik, a változást pedig a gyártókon kívül a nagykereskedők és a patikusok is megérezhetik, mert csökkennek a kedvezmények. Ugyanígy emelkedik az orvoslátogatói díj, amely a gyártókon kívül az orvosokat érinti hátrányosan. Szintén júliustól nyerhetnek nagyobb teret a generikumok, a lejáró szabadalmak miatt. A betegeket ez annyiban érinti, hogy ha ragaszkodnak a gyógyszerükhöz, akkor többet kell fizetniük, de ha hajlandóak áttérni az ajánlott gyógyszerekre – például a drága originális gyógyszer generikumára, azaz másolatára – akkor kevesebbet is költhetnek. Az intézkedés tehát érinteni fogja az orvosok gyógyszerfelírási szokásait is, akik nem feltétlenül az olcsóbb szereket javasolták. Szintén júliustól drágulnak a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek – ettől pedig 19 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány. Itt pedig már a betegeknek sincs választása, mindenképpen többet fizetnek majd.

Nem váltjuk majd ki a gyógyszereket?

Az  IHS (IHS Global Insight) amerikai piackutató vállalat már korábban hangoztatta az állami támogatás kivonásának szinte boritékolható káros hatásait. Úgy vélik, hogy a várható áremelkedések mellett – amik például eredményezhetik azt is, hogy sokan egyszerűen nem váltják ki a felírt gyógyszereket – a piac az olcsóbb generikus gyógyszerek (az originális szerek másolatai) felé fordul, ez pedig a legmodernebb originális készítményeket szorítja majd háttérbe.

De nem csak az Orbán-kormány hajlik a generikus gyógyszerek támogatására, szinte valamennyi európai országban megfigyelhető, hogy az egészségbiztosító a jóval olcsóbb másolatokat részesítik előnyben. Az originális készítmények kikerülnek a támogatási körből – mert a gyártó nem hajlandó, vagy nem tud árat csökkenteni. A generikus gyógyszereket pedig azért tudják olcsóbban piacra dobni, mert olyan hatóanyagot tartalmaznak, amelynek szabadalmi védettsége már lejárt, így gyártásuk az „igazi” töredékébe kerül, hiszen az innovatív gyógyszercég már elvégezte a szükséges állatkísérleteket és az embereken történő kipróbálásukat is. A másodlagos gyártónak csak azt kell bizonyítania, hogy a generikus szer az originálissal a felállított követelmények tekintetében egyezik; s ez csak kisszámú, önként jelentkezőkön végzett vizsgálatokat igényel.

De több orvos is hangsúlyozza, hogy semmi hátránya nincs a generikus gyógyszereknek az eredetivel szemben. Mint mondják, ha két szer ugyanazt tartalmazza, és ugyanúgy szívódik fel, a hatásuk is ugyanolyan kell, hogy legyen. Az évelés logikusnak hangzik, ennek ellenére megosztott a szakma. Az ellenzők leginkább azt hangsúlyozzák, hogy a generikus készítmények esetében nem mindig biztos, hogy a hatásuk ugyanolyan erős mint az originális szernek, és a mellékhatások 
tekintetében is lehetnek eltérések, a korszerűbb terápiák általában kevesebb mellékhatással terhelik a beteget.

Orvosok elvándorlása: megállíthatatlan?

Egészségügyi közgazdászok a napokban pedig azt is felrótták a kormányka, hogy a gyógyszerkassza megkurtítása az orvosok elvándorlását is gerjesztheti. Mint mondják, a tervezett intézkedések által csökkenhet a betegek hozzáférése a gyógyszerekhez és az egészségügyi ellátáshoz, és ezáltal tovább romolhat a magyar lakosság amúgy is rossz egészségi állapota. Az egészségügyi szakértők szerint a gyógyszerkasszában van még megtakarítási lehetőség, de csak 50 milliárd forintra becsültek. A tervezett megtakarítási összeg meghatározásakor ugyanakkor csak a fiskális megközelítés érvényesült, és ez szakmai szempontból elfogadhatatlan. A szakemberek nem értenek egyet a fűnyíróelv-szerű elvonásokkal, véleményük szerint a megszorításokat úgy szabad csak végrehajtani, hogy azok költséghatékonyak legyenek, és ne veszélyeztessék a betegbiztonságot, valamint a betegek hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz. Ennek érdekében a rendszer szelektív vizsgálatát, terápiás területekre lebontott elemzéseket javasolnak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a gyógyszeripari szereplőket érintő elvonások miatt a gyártók csökkenthetik a Magyarországon klinikai kutatásokra fordított kiadásaikat. E kiadások egy része az orvosoknak juttatott bérjellegű juttatás, aminek komoly szerepe van az orvosok itthon tartásában. Az ilyen jellegű jövedelmek csökkenése erősítheti az orvosok elvándorlását, ami tovább rontja az egészségügyben meglévő humánerőforrás krízist.