A májsejtek rosszindulatú burjánzása a daganatos betegségek egyik legnehezebben kezelhető formája. Főleg Afrika déli részén, illetve Délkelet-Ázsiában a leggyakoribb. A daganatos betegségekkel foglalkozó onkológusok alig tudnak a súlyos állapoton javítani, mert az eddigi ismert vizsgálati módszerek csak későn teszik lehetővé a betegség fölismerését.

A máj ultrahangos vizsgálata, a komputeres tomográfia és a mágneses rezonancia módszere egyaránt csak akkor jelzi a rosszindulatú folyamatot, amikor a daganat már legalább öt centiméter átmérőjűre megnőtt. Ilyenkor a májrák legtöbbször gyorsan tovább növekszik, műtéttel nehéz eltávolítani és a daganatellenes szerek sem hatásosak.

Christoph Rose-Petruck és munkatársai 10-50 nanométer átmérőjű arany részecskéket készítettek és ezeket polimér bevonattal látták el. Különleges röntgentechnikával a daganatra gyanús szövetek már öt milliméter átmérőjű nagyságban láthatók. A kutatók szerint módszerük az első eljárás, ahol fém nanorészecskéket sikerült fölhasználni daganatok kimutatására.

"Ez nem szűrővizsgálat" - mondotta a munkacsoport vezetője. "Ha viszont alapos gyanú van arra, hogy valami, májat károsító folyamat elindult, néhány milliméter átmérőjű eltérés már láthatóvá tehető ezzel a módszerrel, amely tizedakkora daganatot is kimutat, mint az eddigi diagnosztikus eljárások".

A nanorészecskék borítása miatt a daganatsejtek bekebelezik a parányi aranyszemeket és így a különleges röntgensugár a rosszindulatú sejtekben lévő fémet láthatóvá teszi. A nanorészecskék a sejt méretének néhány tízezredét jelentik, ennek ellenére röntgennel már kimutathatók.

A kutatók rövidesen a daganatsejtekre kifejlesztett ellenanyaggal kapcsolják össze a nanorészecskéket és ezeket egereknek adják be. Azt remélik, hogy a daganatos májsejtek felszínén lévő fehérjékhez kötődve így az arany nanorészecskékkel a daganatok korai növekedését is követni lehet.